A Budai 2. Honvédzászlóalj tisztjei

(a név után a Budai 2. Honvédzászlóalj kötelékében elért legmagasabb rendfokozat)

Cserey Ignác őrnagy

nagyajtai Cserey Ignác honvéd ezredes, született: Bardóc, Udvarhelyszék, 1803. április 7-én.

1822-től hadfi a 15. (2. székely) határőrezrednél. 1829-től nemesi testőr, folyamatosan szolgálva 1844-től főszázados a 33. gyalogezredben. 1830-ban magyar gárdistaként Bécsben részt vett Ferenc József keresztelőjén. 1848 áprilisa végétől a nemzetőrség szervezésére felállított Országos Nemzetőri Haditanács Gyalogsági Osztályának főnöke.

Május második felétől irányítja a Pesten alakuló 1. és 2. honvédzászlóalj toborzását. Május 29-én Batthyány Lajos miniszterelnök kinevezi a Budai 2. Honvédzászlóalj parancsnokának. Június 8.-án őrnagyi rendfokozatot kap. A toborzásra és kiképzésre alig egy hónapja van. 1848. június 24-e a zászlóalj lobogójának felszentelésének dátuma, a honvédzászlón a következő felirat olvasható: „Él magyar, áll Buda még!”.

Cserey őrnagy zászlóalja azonnal elindul Délvidékre és napokon belül szinte minden átmenet nélkül a bácskai harcok színterére kerül. A zászlóalj hősiesen harcol a szerbek ellen, majd a péterváradi erőd védőrségéhez csatlakozik.

Cserey Ignácra hamarosan még nagyobb feladatok várnak. Október 1-jétől alezredes, az Erdélyben alakuló honvédzászlóaljak főfelügyelője Kolozsváron. November 20-tól a kolozsvári hadmegye parancsnoka.

December 31-től az egyesített nagyváradi és kolozsvári hadmegye parancsnoka és az újoncozás felügyelője Nagyváradon. Ebben a beosztásában 1849. május 25-én ezredessé nevezik ki.

Világosnál esik fogságba. Aradon 1849. november 15-én Haynau golyó általi halálra ítéli. Büntetését november 24-én hét év várfogságra enyhítették. 1852-ben kegyelmet kapott, Komáromból szabadult.

1867-től Heves megye közgyámja, a megyei és az egri honvédegylet tagja, neki köszönhető a kápolnai csata emlékművének a felállítása is. 1888—1896 között a budapesti Honvéd Menház parancsnoka.

A Honvéd Menház parancsnokaként ő vezette 1894-ben Kossuth Lajos temetésén a gyászmenetet.

1896-ban végleg Egerbe költözött. 1897 január 4-én hunyt el, sírja Egerben, a Hatvani temetőben van.

Bővebben (Berlinger Gábor összefoglalója)

Bozó Manó őrnagy

adódi és dinyeberki Bozó Manó (Emánuel), szül: Bellye, Baranya m., 1818. márc. 1.

1834- hadfi a 60. gyalogezredben,1836- nemesi testőr,

1841- hadnagy a 3. könnyűlovas-, 1846- főhadnagy a 62. Turszky gyalogezredben.

1848. jún. 13- százados a Pesten alakuló 2. Honvédzászlóaljnál. Részt vesz a délvidéki harcokban, júl. 16. Tiszaföldvárnál (Bácsföldvár) megsebesül.

1848. okt. 9 (1.)- őrnagy, alakulatának parancsnoka, továbbra is a bácskai hadtestben, majd a péterváradi várőrségnél. (Egyben Újvidék térparancsnoka.)

1849. márc. 28- a vár védelmi bizottmányának tagja. Kitünteti magát a vár védelmében (1849. január – április), ezért megkapja a katonai érdemjel 3. osztályát. Máj. 15. betegségére való tekintettel béke-beosztásért folyamodik. Áthelyezik a péterváradi vár térparancsnokságához.

1849. júl. 21. a komáromi vár térparancsnokságához osztják be. Szept. 15. Klapka tábornok alezredessé lépteti elő. Komárom feladásáig szolgál.

Az 1850-1860-as években fogalmazó, törvényszéki jegyző, 1863- szolgabíró Komárom megyében. 1867. ui. a Honvédegylet tagja. Később egy katonai nevelőintézetet tart fenn, ill. felesége csúzi birtokán gazdálkodik. Ismert katonai szakíró, megírja 1848/49-es élményeit (Pétervárad 1849-ben, Hazánk, XI.évf. 1889. 294-315.).

† Pozsony, 1892. ápr. 10.

Szodtfridt Ferdinánd utász őrnagy

Szül.: Győr, 1818. okt. 7. S.

A tullni utásziskolán végez (1835-1838.), majd hadfi, 1841- hadnagy, 1843- főhadnagy az utászkarban. 1846- a tullni utásziskola tanára. Nőtlen. 1848. máj. 21. alkalmazását kéri az Országos Nemzetőri Haditanácstól.

1848. jún. 13. századossá nevezik ki a Pesten szerveződő 2. honvédzászlóaljhoz. Részt vesz a délvidéki harcokban.

1848. okt. 30 (16.)- őrnagy, a honvéd utászkar (az „1. utászezred“) parancsnoka és egyik alakítója. Nov. 28- az 1. utászzászlóalj parancsnoka. (Árkász munkák vezetője a budai várban.) December második felében a Vácon alakuló tartalék dandár parancsnoka.

1849. január elején csapatával csatlakozik a fel-dunai (VII.) hadtesthez, ahol dandárparancsnok lesz (jan. 13.) Jan. 31 (febr.1.)- alezredes. Márciustól a Feldunai hadsereg utászkari főnöke. A tavaszi hadjárat után a honvéd utászkar parancsnokságát vezeti Pesten. Május végén Görgei tábornokkal történt nézeteltérése miatt leköszön. Július közepétől a Közép-Tiszai hadsereg vezérkari főnöke. A Feldunai hadsereggel Világosnál teszi le a fegyvert.

Aradon halálra (1850. febr.25.), ill. 4 év várfogságra (márc.14.) ítélik. 1852. júl.18. kegyelmet kap. Később mérnök. 1858. emigrál és ezredes lesz a svájci, majd az olasz királyi hadseregben. 1862- az olaszországi magyar légiónál szolgál. 1863. egyik beosztottjának sikkasztása miatt három év fogságra ítélik. 1869. hazatér, mérnök lesz a Rába-szabályozó Társulatnál.

† Győr, 1881. jan. 30.

Ivánka Imre százados

draskóczi és jordánföldi IVÁNKAIMRE, szül: Felsőszemeréd, Hont m., 1818. dec. 9. I

Tanulmányait 1831- a soproni ezred nevelőintézetben, 1833-1836. a tullni utásziskolán végzi. Közben 1831- hadfi a 19. gyalog-, majd a 12. huszárezredben. 1838- hadnagy, 1848 tavaszán főhadnagy ui.

1848. jún. 13. százados a 2. Honvédzászlóaljnál. Júl. 1- gr. Batthyány Lajos miniszterelnök nemzetőrségi titkára. Aug. 27. őrnagy a Dunán inneni kerületben alakult önkéntes nemzetőrcsapatok gyülekeztetésére kijelölt váci tábor parancsnoka. Csapataival a pákozdi csata előtt csatlakozik a Jellačić elleni sereghez. (A csatában a sereg jobbszárnyának parancsnoka, fogságba esik, de kiszabadul.) Okt. 9 (1.)- alezredes, okt. 30 (16.)- ezredes és dandárparancsnok a fel-dunai seregnél. Okt. 26. hadi- követként a Bécset ostromló császári főparancsnokhoz, Windisch-Graetz tábornagyhoz küldik. Visszatértekor Jellačić táborában letartóztatják.

A szabadságharc végéig hadifogoly Bécsben, ill. Königgrätzben, elbocsátják. Később birtokán gazdálkodik. 1861.országgyűlési képviselő. 1867. és 1890. a Pest városi Hon- védegylet tagja. 1878- az Észak-keleti Vasúttársaság vezérigazgatója. 1865- 1892. országgyűlési képviselő, 1895- a főrendiház tagja. Megírta szabadságharcos emlékeit (Négy havi szolgálatom a magyar hadseregben 1848 június végétől október végéig, Bp., 1881.)

† Máriabesnyő, Pest m., 1896. júl. 27.

Máriássy János százados

márkus- és batizfalvi MÁRIÁSSY JÁNOS, szül: Igló, 1822. jún. 23.

1840- hadfi a 60. gyalogezredben, 1842- nemesi testőr, 1847- hadnagy, 1848. májusától főhadnagy a 2.Sándor gyalogezredben.

1848. jún. 9- főhadnagy az 5., jún. 30- százados a 2. Honvédzászlóaljban. Részt vesz a bácskai harcokban.

1848. aug. 27- őrnagy, a tiszántúli kerület önkéntes nemzetőrei Aradon alakuló táborának parancsnoka. Októbertől az ebből létrejött aradi ostrom-sereg parancsnoka, nov. 6 – alezredes. Sikertelen működése következtében dec. 24. felmentik beosztásából. (Elégtelen erőivel nem tudta megakadályozni, hogy a temesvári császári várőrség csapatai több alkalommal is áttörjék az aradi vár körül vont ostrom-gyűrűt, a vár elfoglalására dec. 3-ról 4-re virradóra végrehajtott támadása pedig kudarcot vallott.) Előbb az ostrom-sereg beosztott tisztje lesz, majd 1849. febr. 5- dandárnok, illetve, a Központi Mozgó Seregtől elvont hadosztály parancsnoka lesz Dembynski altábornagy, a Tisza mögött kialakított magyar fősereg (Feldunai hadsereg) közvetlen alárendeltségében. Febr. 24. Pétervásáránál eredményes rajtaütést hajt végre a császári Schlik hadtest ellen, majd kitünteti magát a kápolnai ütközetben (febr. 26- 27.). Április elején megbetegszik. Máj. 9. átveszi Klapka tábornok I. hadteste egyik hadosztályának vezetését. Buda bevételénél csapatai élén az elsők között tör a várba. Máj. 30. (23.). ezredessé léptetik elő és kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával. Gyalogos hadosztálya élén jelen van a Vág-menti harcokban (június közepe), a júl. 11.-i komáromi, a júl. 15.-i és 17.-i váci és az aug. 2.-i debreceni csatában. A Feldunai hadsereggel Világosnál teszi le a fegyvert.

Aradon előbb kötél általi halálra (1849. nov. 15.), ill. 18 év várfogságra (nov. 27.) ítélik. Olmützben raboskodik, 1856. júl. 16. kegyelmet kap. Később birtokán gazdálkodik. 1861.országgyűlési képviselővé, 1867. Szepes megye pénztárnokává választják. 1869. ezredesként reaktiválják a magyar királyi honvédséghez. 1873- vezérőrnagy, 1878- altábornagy, 1887. nyugalomba vonul. 1888- báró, a főrendiház tagja. (Tagja volt a Szepes megyei Honvédegyletnek.)

† Budapest, 1905. jan. 24.

Palkovics István százados

szenkviczi PALKOVICS ISTVÁN, szül. Esztergom, 1821. aug. 2.

Volt hadfi (1839-1843. a 39. gyalogezredben szolgált).

1848. jún. 19- hadnagy a Pesten alakuló 2. Honvédzászlóaljban. Augusztustól részt vesz a bácskai harcokban, okt. 10 – főhadnagy, dec. 3 százados.

1849 januárjában Szegedre vezénylik. Márciusban beosztják a 41. zászlóaljhoz, mellyel közreműködik a Délvidék felszabadításában. Máj. 23. áthelyezik a Miskolcon szerveződő 96. zászlóaljhoz.

1849. dec. 26. közlegényként besorozzák az 57. gyalogezredbe. 1860. a 6. gyalogezred főhadnagyaként nyugdíjba vonul. 1861. leköszön rangjáról és nyugdíjáról. 1867. városi mértékhitelesítő Aradon, az Arad megyei Honvédegylet tagja.

† Arad (?), 1867.

Petheő Vilmos százados

gyöngyösi PETHEŐ VILMOS, szül: Gyöngyös, 1813. szept. 24.

A grazi katonaiskolán végez (1829-1832.), majd hadfi a 33. gyalogezredben. 1834- a bécsi magyar nemesi testőrségnél szolgál, 1839. innen főhadnaggyá nevezik ki az 52. gyalogezredhez. 1845- a grazi katonaiskola tanára.

1848. jún. 13. folyamodására századossá nevezik ki a 2. (Pesten alakuló) honvédzászlóaljhoz. Az év nyarán alakulatával részt vesz a szerb felkelők elleni bácskai harcokban.

1848 okt. 10. őrnagy, a Szegeden szerveződő 33. zászlóalj parancsnoka. Zászlóaljával novemberben a bánsági-, 1849. január elején a fel-dunai hadtesthez osztják be. Jan. 5- dandárparancsnok ui. (a VII. hadtestben). Máj. 17. áthelyezik a Feldunai hadsereg központi vezérkari irodájához. Júliustól a III. hadtest (Leiningen tábornok) karsegéde. A hadügyminisztérium e beosztásában alezredesi előléptetésre és a katonai érdemjel 3. osztályára terjesztik fel Kossuth kormányzóhoz (júl. 27.). A világosi fegyverletételi jegyzéken őrnagyként szerepel.

A császári hadbíróság 1850. febr. 25. Aradon halálra, márc. 14. négy év várfogságra ítélik. 1851. febr. 28. kegyelmet kap.

1867. volt őrnagyként a Pozsony megyei Honvédegylet tagja.

† Budapest, 1895. máj. 13.

Földváry Albert főhadnagy

földvári és bernátfalvi FÖLDVÁRY ALBERT, szül: Szücsi, Heves m., 1820. nov. 11.

Kilépett hadnagy (1837-1844. a 12. gyalogezredben szolgált), birtokán gazdálkodik.
1848. jún. 13. folyamodására főhadnaggyá nevezik ki a Pesten szerveződő 2. Honvédzászlóaljhoz. Júliustól részt vesz a bácskai harcokban.

1848. okt. 10. százados a Szegeden alakuló 33. zászlóaljnál. November közepétől a Délvidéken, 1849. januárjától a fel-dunai hadtest kötelékében küzd alakulatával. Jan. 5.- zászlóaljának ideiglenes parancsnoka. Kitünteti magát a bányavárosokban vívott összecsapásokban (jan. 19., 22.), valamint Iglónál (febr. 2.) és Branyiszkónál (febr. 5.). Máj. 15 (febr.1.)- őrnagy. Jelen van Buda ostrománál és a csornai ütközetben (jún. 13.). Jún. 7. felterjesztik a katonai érdemjel 3. osztályára.

1849. júliustól dandárnok a Feldunai seregből kivált, és a Délvidékre vezényelt Kmety-hadoszályban. A temesvári csata (aug. 9.) után Bem Lugoson alezredessé lépteti elő. Borosjenőn teszi le a fegyvert, az oroszok előtt.

Pesten hadbíróság elé állítják, az 1850. június közepén kiadott amnesztia rendelet alapján azonban szabadon engedik.

1867. a Pest városi Honvédegylet tagja, az egylet nyilvántartása szerint kitüntették a katonai érdemjel 3. osztályával.

A honvéd menház bizottságának elnökeként halt meg, Budapest, 1878. júl. 14.

Friebeisz Ferenc főhadnagy

rajkai FRIEBEISZ FERENC, szül: Vác, 1827. dec.19., r. kat.

Hírlapíró és műfordító.

1848. júniusában Pesten beáll az alakuló 2. Honvédzászlóaljhoz. A délvidéki harcok során őrmester, szept. 19. (16.) hadnagy lesz. 1849. jan. 20. ideiglenesen a debreceni katonai ruházati bizottmányhoz osztják be. Később főhadnagy ismét a 2. honvédzászlóaljnál Péterváradon, a vár feladásáig.

1850. febr.1. besorozzák a 7. gyalogezredhez, Olaszországba kerül. 1854. okt.5. leszerelik. 1859- a Nefelejts c. irodalmi lap szerkesztője. 1867. a Pest városi Honvédegylet tagja.

Az óbudai járásbíróság végrehajtójaként halt meg, Budapest, 1891. márc. 22.

Mego Alajos főhadnagy

MEGO ALAJOS, szül: Tura, Pest m., 1826 körül, ügyvéd

1848 júniusában beáll a Pesten alakuló 2. Honvédzászlóaljhoz. Részt vesz a délvidéki harcokban, őrmester,

1849. ápr. 26. hadnagy és segédtiszt zászlóaljánál.

1849. jún.1. főhadnagy, a péterváradi várőrség segédtisztje, a vár feladásáig (szept. 7.)

Müller Ede főhadnagy

MÜLLER EDE (EMIL, HENRIK), szül: 1829 körül.

Joggyakornok. 1848. nov. 3- hadbíró tanfolyam hallgatója Pesten, majd Debrecenben.

1849. febr. 12. hadbíró főhadnaggyá nevezik ki a 2. Honvédzászlóaljhoz. Május elején hadbíró a Kmety-hadosztályban.

Magyar királyi pénzügyi fogalmazóként hunyt el, Budapest, 1889. máj.18.

Puskás Ferenc főhadnagy

ditrói PUSKÁS FERENC, Ditró, Csíkszék, 1813.

Jogot végez Kolozsváron (1832-1833.). Volt hadfi őrmester (1833-1845. a 14. határőrezredben szolgált, magyar olvasó egylet szervezése miatt nem lehetett tiszt).

1848. jún. 13- hadnagy és zászlóaljsegédtiszt a Pesten alakuló 2. Honvédzászlóaljnál. Részt vesz a bácskai harcokban. Okt. 3 (1.)- főhadnagy.

1848. okt. 10 (16.)- százados a Szegeden szerveződő 33. zászlóaljnál. Dec. 26- a 4. (szegedi) hadmegye parancsnokságának segédtisztje Szegeden. E beosztásában 1849. márc. 20 (1.)- őrnagy. Máj. 2- a szabadkai katonai újonc-telep parancsnoka.

1867. Gyergyó fiszék alkirálybírájává (szolgabíró) választják. Később Csíkszék alispánja (1879-ig ), végül postamester.

† Ditró, 1883. febr. 22.

Zitkovszky József főhadnagy

semesovai és sohorádi ZITKOVSZKY JÓZSA (1827-1895)

1848. tavaszán ügyvédi vizsgát tett és májusban beáll a Pesten alakuló 2. Honvédzászlóaljba. Részt vesz a délvidéki harcokban. 1848. október 10-én kinevezik a Budai 2. Honvédzászlóalj alhadnagyává.

A tavaszi hadjáratban Perczel Nagybecskerek elfoglalása után 1849. május 6-án Pancsova ellen indult, a várost bevette és a szerbeket szétugrasztva, egy részüket a Dunán is átkergette. 1849. május 6-án a III. Hadosztály Perczel Mór tábornok parancsnoksága alatt bevonult Pancsova városába.

1848. december 26-án főhadnagy A fegyverletétel 1849 szeptember 07-én Péterváradon éri el. A szabadságharc után az osztrákok menekülés közben elfogták, súlyos várfogságba vetették. Fél évi fogság elszenvedése után kegyelmet nyert, de mint közlegényt besorozták a 58. gyalogezred császári seregébe. 1852-ben hadnagy rangot nyer, de 1857-ben leszerel.

1867-ben Eperjesen ügyvéd, a Sáros-megyei Honvédegylet tagja. 1879-ben Pancsovára tette át irodáját. Pancsova város 1887-ben város tiszti ügyészéve tette.

1895. január 17-én temették el a pancsovai római katolikus temetőben.

Bővebben (Altheim János írása)

Gosztonyi József hadnagy

kövesszarvi és gosztonyi GOSZTONYI JÓZSEF, szül: Gyöngyös, Heves m. 1826. nov. 15.

1848 júniusában beáll a Pesten alakuló 2. Honvédzászlóaljhoz. A délvidéki harcok során hadnagy lesz (szept. 19/16.).

1848. okt. 10. főhadnagy a Szegeden szerveződő 33. zászlóaljban. Alakulatával novembertől a Délvidéken, 1849 január elejétől a fel-dunai (VII.) hadtest, majd az ebből kivált Kmety-hadosztály kötelékében küzdi végig a szabadságharcot. 1849. jan. 8. (1.) százados lett. Borosjenőn teszi le a fegyvert (aug. 20.).

1861. Heves megyében alszolgabíróvá választják. 1867. egy biztosító társaság főügynöke Egerben. A Heves megyei Honvédegylet tagja volt.

† Sátoraljaújhely, 1885. szept. 20.

Kiss János hadnagy

1848. máj. 30. beáll a Pesten alakuló 2. Honvédzászlóaljhoz. Alakulatával augusztustól a délvidéki hadszíntéren szolgál,

1848. okt. 6. hadnagy.

1848. nov. 6 főhadnagy a 32. (erdélyi) zászlóaljnál, az erdélyi seregben. 1849. jan. (16.)- százados. Április közepén és június elején alakulatával a gyulafehérvári ostrom-seregben szolgál.

Kozma Gyula hadnagy

kézdiszentléleki KOZMA GYULA, szül: Körösbánya, 1827. jún. 12.

Jogot végez. 1845- hadfi a 62. Turszky gyalogezredben.

1848. jún. 19- hadnagy a Pesten alakuló 2. Honvédzászlóaljnál. Részt vesz a délvidéki harcokban.

1848. okt. 10 (1.)- főhadnagy a Szegeden szerveződő 33. zászlóaljnál. Alakulatával később a Délvidéken, 1849 januárjától a fel-dunai hadtestben szolgál. Közben dec. 7. (1.) százados lett. (1849. jan. 1. áthelyezik a Tasnádon alakuló 67. zászlóaljhoz, de régi alakulatánál marad.) Buda ostrománál és jún. 16.-i kimutatás szerint jelen van zászlóaljánál a Kmety-hadosztályban.

Az 1850-es években birtokán gazdálkodik. 1861. és 1867- Arad megye főjegyezője. 1868- a magyar hadügyminisztériumban szolgál, végül osztálytanácsos és a katonai feltörvényszék bírája. (1869- szabadságolt állományú honvéd százados, végül 1885- ezredes.) Az Arad megyei Honvédegylet tagja volt.

† Budapest, 1886. jún. 3.

Lovassy József hadnagy

LOVASSY (1849-ig KONYA) JÓZSEF, szül.: Mikófalva, 1827.

1848. máj. 23. Pesten beáll az alakuló 2. Honvédzászlóaljhoz. Alakulatával júliustól a Délvidéken szolgál, tizedes, nov. 28. hadnagy.

1849. jún. 28. (1.) főhadnaggyá nevezik ki az 57. zászlóaljhoz Komáromba – ide azonban már nem tud eljutni. A 2. honvédzászlóaljjal , a péterváradi várőrséggel teszi le a fegyvert (szept. 7.).

1850. jan. 31. besorozzák a 40. gyalogezredhez, dec. 31. leszerelik. 1867. uradalmi gazdatiszt Szóláton, volt főhadnagyként a Heves megyei Honvédegylet tagja.

Az egri káptalani uradalmi kasznárjaként hunyt el, Szihalom, 1880. dec. 18. (Egerszalókon temették el.)