A gyimesbükki Rákóczi-várat – amelyet még Bethlen Gábor építtetett 1626 körül – 2026. május 22-én avatták fel és nyitották meg. A történelmi eseményen végvári viseletben tisztelegtünk a vár 400 éves évfordulóján és a csodálatosan újjáépített őrbástya átadásán az ezeréves határon.
A második gyimesbükki csodaként is emlegették a vár felújítását, hiszen gondolata még 2008-ban fogalmazódott meg, amikor befejeződött az egykori Magyarország legkeletibb határán álló 30-as számú vasúti őrház felújítása. A romos őrházat a Budakeszi Kultúra Alapítvány „fedezte fel” és a felújítás gyakorlati motorjává váltak egy budakeszi közösség szervezésével.
A felújítás a helyi önkormányzat és Deáky András tanár alapozó lépései nélkül nem indulhatott volna el, de az alapítvány nélkül nem lett volna ilyen gyors és látványos az előrehaladás.
A budakeszieknek kulcsszerepük volt a Székely Gyors különvonat látványos gyimesbükki beérkezésében is, amely az őrház megnyitásával kapcsolódott össze és a későbbiekben is segítettek a kontumáci kápolna felújításánál is – büszkék vagyunk, hogy csapatunk több tagja is támogatta ezeket a felemelő kezdeményezéseket.
Az idők viharában elpusztult Rákóczi-vár ismét teljes méltóságában áll előttünk. A romjaiból újjáépített erődítmény átadását ünnepséggel tették emlékezetessé, a helyiek pedig azt remélik, hogy a létesítmény fellendíti a térség turizmusát, munkahelyeket teremt, ezáltal pedig gazdasági fejlődést hoz.
Az átadási ünnepség
A gyimesbükki Rákóczi-várat Bethlen Gábor fejedelem parancsára építették 1626-ban. Az erődítmény stratégiai szerepet töltött be: a történelmi Magyarország keleti határát őrizte, valamint ellenőrizte a Tatros völgyén áthaladó kereskedelmi útvonalat és vámforgalmat. A vár az évszázadok során többszöri megerősítésen esett át, például Rákóczi parancsára is – innen ered a Rákóczi-vár elnevezés is –, a 20. századra azonban fokozatosan pusztulásnak indult, végül csak romjai maradtak meg. Az újjáépítés ötletét a Gyimesbükkért Alapítvány karolta fel, élén Deáky Andrással, aki közel húsz éven át szervezte az adománygyűjtéseket és a téglajegyakciókat. Az eredeti terveket a bécsi levéltárban találták meg, a hosszadalmas engedélyeztetési folyamat után pedig 2022-ben elkezdődhetett az építkezés.
„Településünk történetének új fejezete” Oltean Péter polgármester ünnepi beszédében úgy fogalmazott: Gyimesbükk történelmének egyik legfontosabb pillanatát élik. A több mint 400 éve emelt, majd az idők viharában elpusztult vár ismét teljes méltóságában áll előttünk”
„A gyimesbükki Rákóczi-vár nem egy a sok történelmi helyszín közül. Ez a hely határ volt – földrajzi értelemben, de még inkább lelki és közösségi értelemben. Itt húzódott egykor az ezeréves határ, itt találkozott kelet és nyugat, itt kellett helytállni, megmaradni, és újra meg újra bizonyítani, hogy egy közösség ereje nem a falak vastagságában, hanem az emberek hitében és kitartásában rejlik” – fogalmazott Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter ünnepi beszédében.
Deáky András, a Gyimesbükkért Alapítvány elnöke, aki sok éven át szívén viselte, hogy a vár újjáépítése megvalósuljon, szintén felszólalt a rendezvényen. A nyugalmazott tanár beszédében felidézte a 2008-as őrházavatást, amikor közel negyvenezer ember érkezett az ezeréves határhoz. Akkor a Magyar Királyi Állami Vasutak legkeletibb őrházának avatásán sokan könnyes szemmel fogadták a magyar NOHAB mozdony érkezését. Ez volt az első gyimesi csoda, ekkor vált Gyimesbükk zarándokhellyé, a második gyimesbükki csoda pedig most a Rákóczi-vár újjáépítésével teljesült be” – mondta. Hozzáfűzte, a közösség kitartása és összefogása nélkül a beruházás nem valósulhatott volna meg.
Az eseményen felszólalt még többek között Dolhai István, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, Andreea Negru, Bákó megye prefektusa, valamint Ionela-Cristina Breahnă-Pravăț, a Bákó Megyei Tanács elnöke is. Az ünnepség fényét emelte a Gyimesvölgyi Férfikórus és a Dani Gergely Általános Iskola kórusának előadása.
A szalagátvágás pillanata (Fotó: Borbély Fanni, Székelyhon)
Az avatóünnepség végén Kovács Gergely gyulafehérvári érsek áldotta meg az újjáépített várat, ezután következett a szalagvágás, amellyel szimbolikusan is megnyitották a létesítményt a nagyközönség előtt.
A Gyimes-völgye Férfikórus tagjai a vár fokán énekkel köszöntötték a vár átadását:
A vár korai története
A Gyimesi-szoros festői környezetében, a Tatros folyó egyik jellegzetes kanyarulata fölé magasodó, Kő-orrként ismert sziklaszirt tetején emelkedik a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár. A 18. századi forrásokban ezt a hegyet még Áldomás-hegyként említették.
1626
A gyimesi várat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629) építtette. A történeti hagyomány 1626-ra teszi az erősség felépítését, pontosabban befejezését a kortárs Tatrosy György hiteles önéletírása alapján. A Tatrosy leírásában említett „Csikhavas” vára a gyimesi várral azonosítható. Létesítése a határok megerősítésével, az utak ellenőrzésének fokozásával függött össze, ekkoriban nem csak a Gyimesi-szorosban, hanem Erdély más keleti és délkeleti stratégiai átjáróinál is emeltek várakat. A gyimesi vár katonai szempontból nem számított jelentős erődítménynek, funkciója az átjáró völgyszoros ellenőrzése és az áthaladó kereskedelmi forgalom megadóztatása, azaz vámoltatása volt.
1634
Egy jegyzőkönyv ekkor említette első ízben az erődítmény nevét annak kapcsán, hogy „az gemes Uarán”, azaz Gyimes váránál ekkor az oda beosztott Lőrincz Bálint és csapata őrködött.
17. század közepe
A hagyomány szerint a 17. század közepén I. vagy II. Rákóczi György erdélyi fejedelem további megerősítéseket végeztetett az erősségen, ezért ragadhatott rá a „Rákóczi-vár” elnevezés.
1677
Feljegyezték, hogy békeidőben a gyimesi várban működő harmincadvámnál 2-2 katona állt őrt, máskor pedig nőtt a számuk a helyzettől függően. Egy 1681-es forrásból tudjuk, hogy háború esetén 10 ember őrködött az erődítménynél.
1690-től az Erdélyi Nagyfejedelemség a Habsburg Birodalom részéve vált, a határok őrzésének a fontossága tovább nőtt, és amellett, hogy a vár megőrizte korábbi funkcióját, szerepe kibővült.
1694
Székelyföldre utoljára 1694 februárjában törtek be török–tatár hadak a Gyimesi-szoroson át. A nagy hó miatt meglepetésszerűen jött támadás teljesen felkészületlenül érte a csíkiakat, ugyanis a gyimesi várat alig őrizték. Az előző évi támadás miatt 1695-től elkezdték a vár, a falak, és a sáncok megerősítését, a munkálatok 1698-ban is tartottak, de 1711-ből is van adat a Gyimesi-szorosban zajló építkezésekről.
1712
A gyimesi ún. „Kontumáci kápolna” északi falára karcolt örmény nyelvű írás tanúsága szerint a gyimesi vesztegzár épülete ekkor már létezett, feltehetően a templomot később az első vesztegzári épületek egyikének a kibővítésével hozták létre.
1718
A kiépült erődítményrendszer 18. és 19. századi állapotáról, fejlődéséről a Gyimesi-szorost ábrázoló osztrák katonai térképek tájékoztatnak, ezen a korábbi építkezéseknek köszönhetően a vár már a Habsburg Birodalom szabványosított hegyi erődjeinek a képét mutatta, „Blockhaus” néven tüntették fel.
Forrás és bővebben: Bethlen-Rákóczi vár weboldala
Az újjáépítés
2008-ban a Budakeszi Kultúra Alapítvány vezetősége – Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Herein István, Mayer Gábor és Szász Károly –, valamint gyimesbükki lokálpatrióták – Deáky András vállalkozó, Bilibók Ágoston, az erdélyi magyar vasúti örökséget összegyűjtő egykori vasutas, Salamon József plébános, Biró Gábor mérnök, a Rákóczi-vár történetének helybéli kutatója, valamint Szőcs László akkori alpolgármester – kezdeményezték a történelmi Magyarország legkeletibb határán, a Tatros völgyében álló 30-as őrház eredeti, a vasúti szabványoknak megfelelő felújítását, környezetének rendezését, hogy alkalmassá váljék egy már létező vasúttörténeti kiállítás befogadására és bemutatására.
Elkezdődött a gyűjtés, a tervezés és az engedélyezés hosszas folyamata. A költségek előteremtésére közadakozás indult, számos magyarországi adományozó is a szándék mellé állt. Biró Gábor kutatásait, a bécsi levéltárból származó dokumentumokat, korabeli rajzokat is felhasználva készítette el az első terveket Esztány Győző műépítész. Közben régészeti feltárást is végeztek a területen, elhordták a felgyülemlett hordalékot és földet, így a vár megmaradt, korábban feltöltődött romjai teljes egészében láthatóvá váltak. Az első építési engedélyt 2016-ban kapta meg a község a várrom helyreállítására. A közbeszerzési eljárás azonban nem volt eredményes.
Olteán Péter 2020-as polgármesterré választása után Gyimesbükk Község nevében ismét célként tűzte ki a vár újjáépítését, hogy a Rákóczi-vár a Gyimes-völgy, valamint egész Székelyföld meghatározó turisztikai vonzerejévé váljon. Ezt követően a régi elképzelés alapján, az Osztrák Állami Levéltárban található 19. századi felmérési rajzok (1854-es, 1876-os) alapján elindult a vár hiteles rekonstrukciójának a tervezése, az új engedélyek beszerzése és a finanszírozás keresése.
2025 őszén fejeződtek be a vár műemléki újjáépítési munkálatai, az immerzív, a látogatókat a történelmi korok élményébe bevonó vártörténeti kiállítás 2026 tavaszán készült el. A Bethlen–Rákóczi-vár 2026. május 22-én dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek megáldásával nyitotta meg kapuit.
A projekt tartalmazta a vár helyreállítását, újjáépítését, a még álló falmaradványok szerkezeti megerősítését, konzerválását, valamint a biztonságos megközelíthetőséget lehetővé tevő új lépcső kialakítását. A történelmi hűség jegyében a kőművesmunkálatok és falak javításához, pótlásához helyi köveket és speciális habarcsot használtak, a tetőszerkezet és a belső szintek pedig hiteles fagerendás kialakítást kaptak. A vár nyugati oldalán, a hegy természetes vonulatát követő, pazar kilátást nyújtó kilátóterasz kapott helyet.
Forrás: Bethlen-Rákóczi vár weboldala
Pünkösdvasárnap Gyimesbükkben
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Több ezer zarándok érkezett pünkösdvasárnap Gyimesbükkbe, ahol az ezeréves határ vidékén ismét együtt ünnepeltek csángók, székelyek és a Kárpát-medence különböző tájairól érkező magyarok. A kontumáci búcsú az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a hit, a nemzeti összetartozás és az emlékezés egyik legfontosabb székelyföldi találkozópontjává vált. A vasárnapi események a gyimesbükki vasútállomáson kezdődtek, ahová délelőtt megérkezett a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors zarándokvonat. A pályaudvaron Olteán Péter polgármester köszöntötte az érkezőket, a Dani Gergely Általános Iskola diákjai pedig Sára Zsuzsa vezetésével énekkel és zenével fogadták a vendégeket. A zarándokok ezt követően közösen vonultak le a Gyimesek legrégebbi templomához. A Kontumáci Nagyboldogasszony-templomnál már déltől harangszó és a Regina caeli imádság fogadta az ünneplőket. A búcsú egyik különleges meghívottja Varga Miklós Máté Péter-díjas énekes volt, aki az István, a király című rockopera részleteit adta elő.
Megható pillanatokat idézett fel a Dani Gergely Általános Iskola diákjainak ünnepi jelenete is, amely Márton Áron püspök egykori gyimesbükki látogatását elevenítette fel. A műsor a hithez és a szülőföldhöz való ragaszkodás üzenetét hordozta. Az ünnepi szentmise szónoka Ft. Farkas István, Lupus atya, piarista aranymisés szerzetes volt, aki prédikációjában a hit, a kultúra és a magyarság kapcsolatáról beszélt. A kultúra és a vallás ikertestvérek. Kultúra nélkül nincs vallás, vallás nélkül nincs kultúra – fogalmazott a szerzetes, aki szerint napjainkban mindkettőt támadások érik, de ezek az értékek túlmutatnak a kor nehézségein.
Három dolgot kérjenek a Szentlélektől Lupus atya arra kérte a híveket, hogy pünkösd ünnepén három dolgot kérjenek a Szentlélektől: éljék át nap mint nap Isten irgalmát, őrizzék meg emberi méltóságukat a bűntől, valamint forduljanak bizalommal a Boldogságos Szűzanyához. Prédikációjában Dsida Jenő Krisztus című verséből is idézett, majd Móricz Zsigmond Sárarany című művét említve beszélt arról, hogy a bűn miként képes „sárba taposni” az embert. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kegyelem és a bűnbánat mindig lehetőséget ad a felemelkedésre. A prédikáció végén Máriához intézett imával zárta gondolatait: „Add, hogy hozzád, a tökéletes szeretethez és szentséghez váljak egyre hasonlóbbá”.
Forrás: Székelyhon
Zarándokcsoportunk
A Budai 2. Honvédzászlóalj hagyományőrző csapatunkból öten érkeztünk a telki-budajenei-budakeszi zarándokcsapattal és velünk utazott Lupus atya, piarista szerzetes, matematika-fizika-technika szakos tanár, a Mária Rádió önkéntes műsorkészítője, a budakeszi Makkosmária kegyhely lelkésze, aki lelki vezetőnk volt az ötnapos zarándokútunkon.
A csapatunk világi vezetője Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója, a Telki Kultúra Alaptvány elnöke volt.
Abban a hatalmas megtiszteltetésben részesültünk, hogy Salamon József atya, Gyimesbükk plébánosa felkérésére végvári viseletben a pünkösdvasárnapi szentmisén Rákóczi fejedelem imájából olvashattunk fel egy-egy verszakot a kontumáci kápolnánál.
A zarándokcsoport nevében koszorút helyeztünk el a Rákóczi emléktáblánál:
Csapatunk tagjai a Királyhágón:
Zarándokcsoportunk a gyimesbükki kálvárián:
A csíksomlyói zarándolatunkról hamarosan külön beszámolót teszünk fel…