A kápolnai csata 175. évfordulója

Az 1849. február 27-i kápolnai csata Hőseire emlékeztünk kedden Kápolnán és Egerben, a Hatvani temetőben, az egri Bródy Sándor Könyvtár szervezésében. Honvéd gyalogságunk és tüzérségünk 12 fővel vett részt az eseményeken.

A kápolnai csata 175. évfordulója alkalmából az 1869. december 19-én felavatott honvéd-emlékműnél tartott ünnepségen adtunk díszőrséget és koszorúztunk.

A honvéd emlékoszlop az országban a váci után másodikként elkészült emlékmű, amely a szabadságharca emlékezett. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kétnapos, kápolnai küzdelméről először dr. Berecz Kálmán, Kápolna polgármestere mondta el gondolatait, miszerint a csata után egy taktikai visszavonulás történt, amely lehetővé, hogy ütőképes maradjon a magyar honvédség, és elindulhatott ezt követően a dicsőséges tavaszi hadjárat.

Dr. Pap József egyetemi tanár, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Új- és Jelenkori Történeti Tanszékének tanszék-vezetője ünnepi beszédében az emlékoszlop történetéről, majd a csatáról mesélt, hogyan csapott össze a magyar honvédség és a császári csapatok két főserege Kápolnánál 1849 februárjában. Egyik fél sem készül erre a csatára, másutt akarták megvívni, de itt találkozott össze a két haderő. A magyar csapat elvonulása azért történt meg, mert Dembinszky, a honvéd seregek fővezére nagyobb stratégiai hibákat követett el, mint Windisch-Grätz az osztrák oldalon. A visszavonulás viszont biztosította a honvédség ütőképességének megőrzését, ami a záloga volt a Görgei Artúr vezetésével hamarosan induló tavaszi hadjárat sikerének, emelte ki dr. Pap József.

A megemlékezésen Szécsényi Orsolya, Tilkiné Varga Katalin, a Bródy Sándor Könyvtár munkatársai énekkel, a Tarnavölgye Általános Iskola Kápolnai Tagiskola diákjai szavalattal, vitéz Vesztergám Miklós tárogatóművész pedig a Himnusz, illetve az Il Silenzio eljátszásával közreműködött. Az ünnepi beszédek után, újabb tárogatómuzsika mellett, koszorút helyezett el az obeliszknél dr. Berecz Kálmán, Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, Görgey Zsuzsanna, Gulyás Adrienn és a Görgey Kör, Berlinger Gábor hagyományőrző százados, zászlóaljparancsnok a megemlékezésen megjelent Budai 2. Honvédzászlóalj és 1. Hatfontos Gyalogüteg hagyományőrzői nevében.

Ott volt a Heves Megyei Vitézi Rend Egri Székkapitányság, Morvai János, Kál polgármestere, az Egri Vitézek Dalkör, az Ezüstidő Szabadidős Egyesület, valamint képviseltette magát a Bródy Sándor Könyvtár.

A koszorúzás után a honvéd tüzéreink ágyúból három díszlövést adtak a 175 éve Kápolnán történt események előtti tisztelgésül.

A megemlékezés után csapatunk és a velünk érkező Dr. Pelyach István történész barátunk felkerestük Kápolna központjában a csatára emlékező új emlékművet is.

Kápolnáról utunk Egerbe, a Bródi Sándor Megyei Könyvtárba vezetett, ahol a szervezők fogadáson látták vendégül a megemlékezések résztvevőit, majd tárlatvezetést is kaptunk az egykori Nagypréposti-palotában.

A megemlékezések a Fájdalmas Anya (‘Hatvani’) Temetőben folytatódtak, az emlékezőket csapatunk vezette fel a kápolnai csata emlékműhöz.

A honvéd emlékoszlopnál, amelyet  az egri honvédegylet emelt 1878-ban, díszőrséget adtunk.

A megemlékezés a himnusz eléneklésével kezdődött, fegyverrel és zászlóval tisztelegtünk.

A főhajtáson Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója beszédét a költő, Juhász Ferenc szavaival kezdte.
– Ha kell, hát százszor újrakezdjük, vállalva ezt a legszebb küldetést, mert a szabadság a legtöbb, amit adhat önmagának az emberiség – idézte.

Mint mondta, ezek a szavak érzékletesen mutatják a magyarságunk zsigeri vágyát a szabadságra.
– A történelmünket 175 éve a szabadságért való küzdelem határozza meg, hiszen egy önálló lélekkel, kultúrával, múlttal bíró nép szabadsága talán a legnagyobb dolog a világon, amiért bármit hajlandó megtenni – hangsúlyozta.

A kápolnai csatára rátérve felidézte a kétnapos harcokat. A magyar csapatok az első napon sikeresen vették fel a harcot a császáriak ellen, az éjszaka folyamán viszont Windisch-Gratz emberei sok fontos területet foglaltak el, amellyel kedvező helyzetbe kerültek. Az ütközet második napján az osztrák tábornagy célja Kápolna elfoglalása volt, hogy ezzel átszakítsa a magyar arcvonalat. A nehezen védhető községet pillanatok alatt sikerült is bevennie a császári csapatoknak. A magyarok több alkalommal is megpróbálták visszahódítani a települést, azonban nem jártak sikerrel. Dembinski ezután nem kívánta folytatni a harcot, elrendelte a visszavonulást. A vereséget szenvedett magyar csapat a Tisza bal partjára vonult vissza.

– Minden rosszban van valami jó. Közhely, mégis igaz erre a helyzetre is. A vereség vagy talán a bölcs megfutamodás következtében Dembinskit rövid úton leváltották a főparancsnoki posztról, helyére Görgey Artúr tábornok került, s hadvezéri zsenialitásának hála a következő hónapokban kibontakozhatott a dicsőséges tavaszi hadjárat – emlékeztetett.

Ezt követően a magyar nemzet függetlenségéért 1849. február 26-án és 27-én vívott Kápolna csatában hősi küzdelem közben megsebesült, s az egri kórházban elhunyt vitéz honvédeknek állított emlékműnél koszorúkat helyeztünk el, majd átvonultak Cserey Ignác honvéd ezredes sírjához.

A budai sorozású 2. Honvédzászlóalj első parancsnoka Cserey Ignác őrnagy (később ezredes) volt, így hagyományőrző csapatunk kiemelten őrzi emlékét. Az egri temetőben minden évben fejet hajtunk és koszorút helyezünk el sírhelyénél.

Idén abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy elkísért minket Dr. Pelyach István történész, egyetemi tanár és megtisztelte a megemlékezést többek között Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója és Görgey Zsuzsanna, a Görgey család és a Görgey Kör képviseletében.

Cserey Ignác ezredes sírhelyénél dr. Pelyach István történész idézte fel a honvéd ezredes életét. Részletesen tájékoztatott arról, hogyan kapcsolódott be a ’48-as eseményekbe, és kiemelt, hogy végig hű maradt elveihez. Zászlóalja a Pesti 1. Honvédzászlóaljjal együtt az önálló magyar honvédsereg első két egysége volt, a Magyar Honvédség innen származtatja alakulását. Az egy hónapos kiképzés után, a zászlószentelés után a zászlóalj egyből a délvidéki harcok színterére vonult és ott harcolta végig a szabadságharcot, a péterváradi erőd helyőrségéhez tartoztak.

Cserey ezredest később még komolyabb feladatok várták, ő volt az erdélyi toborzások egyik fő irányítója. Világos után halálra ítélték, majd az ítéletet várfogságra változtatták, de ez sem törte meg, élete végéig a szabadságharc eszméjének élt, az egri honvédegylet, majd a budapesti Honvédmenház vezetője is volt.

Az emlékező beszéd után Berlinger Gábor hő. százados a Hagyományőrző Budai 2. Honvédzászlóalj által alapított Cserey Ignác Érdeméremről tájékoztatott. Az évi 1-1 hadi és polgári változatot azon személyeknek ítéli oda a kitüntetésről döntő kuratórium, akik az 1848/49-es szabadságharc hagyományápolásában kimagasló érdemeket szereznek és emellett a Budai 2. Honvédzászlóalj hagyományőrző tevékenységét is segítik. Idén az érdemérem polgári változatát Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója vehette át Cserey ezredes sírhelye előtt.

Móczár Gábor vezetésével a NÖRI nemcsak a Fiumei úti sírkert és a 301-es parcellát is magába foglaló Nemzeti Gyászpark kezelője, hanem szakmai irányítója az országosan jelenleg 82 nemzeti és történelmi emlékhelynek és a a Nemzeti Sírkert programnak, amely 6200 államilag védett sírt tartalmaz mintegy 700 különböző helyszínen az országban. Fontos törekvésük a határon túli magyarlakta területek magyar történelmi emlékeinek és emlékhelyeinek összegyűjtése is. Jelenleg 17 nemzeti és 55 történelmi emlékhely található az országban, amelyek megjelöléséről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodik. Számunkra az 1848/49-es szabadságharc emlékhelyei bírnak kiemelt jelentőséggel, mint pl. a komáromi erődrendszer és a tápióbicskei csatatér, ahol a sztéle felavatásánál csapatunk adta a díszőrséget. A Fiumei úti Sírkertben többször tartottunk bemutatókat és adtunk díszőrség a 48-as megemlékezéseken.

A megemlékezések menete a Bródy Sándor Könyvtárnál zárult, amelynek falán emléktábla jelzi, hogy a csata előtt Lévay Sándor egri nagyprépost-kanonok itt látta vendégül Dembinsky Henriket és Görgey Artúrt és vezérkari főnökeiket és az ágyúdörgés hallatára innen siettek a kápolnai csata helyszínére.

Források:

Kápolnán megemlékeztek a csatáról, mely megelőzte a dicsőséges tavaszi hadjáratot

A kápolnai csata hőseinek emléke előtt hajtottak főt Egerben

Fotók: Kiss Gergő, Kovács Károly