Május 21. a Magyar Honvédelem Napja: 170 évvel ezelőtt, 1849-ben ezen a napon foglalta vissza a Görgei Artúr vezette honvédsereg Buda várát. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség szervezésében május 19-én emlékezetünk a magyar történelem ezen kiemelkedő eseményére. Zászlóaljunk és tüzérütegünk teljes létszámmal harczolt a schwarzgelbek ellen.
Tavaly igen látványos ostromjelenetre került sor a Buzogány toronynál, idén erre nem volt lehetőségünk, de az akkor készült felvétel óriás ledfalon történő lejátszása indította el a Kapisztrán téren a honvédek várba történő betörésének jeleneteit. A Honvédelmi Minisztérium és az Esztrád Színház támogatásának jóvoltából Korcsmáros György rendezésével és több bevetett színész részvételével a harci jeleneteket dramaturgiai előadás keretében mutattuk be a nézőknek.
Reggel a gyalogság a Kapisztrán téren gyülekezett, a hagyományőrzők Zalaegerszegtől Békéscsabáig az ország minden pontjából érkeztek. Több nemzetőr csapat császári sorgyalog egyenruhát vett fel, hogy a szembenálló felek létszáma arányos legyen. A mintegy 130 fő gyalogos és 40 fő tüzér készülődött a próbákra, részvételük több mint 110 elöltöltős puskát és 8 ágyút jelentett, amelyek megosztva a honvéd és a császári oldalon szerepeltek.
Időközben a lovasság is felszerelt, megérkezett Görgei tábornok (Újhelyi Péter) és Nagysándor József tábornok (Székely Tibor) az isaszegi császár huszárok 7 tagjának kíséretében, valamint Allnoch ezredes és segédtisztje (Balogh Zoltán és Kelemen András) lóháton a próbára. Az Esztrád Színház több kamerával készült az ostromjelenetre, amelyek képeit és drámai dialógusait a ledfalra kivetítve élvezhette a nagyközönség.
A délelőtti próbák és az ebéd után a honvéd gyalogság menetoszlopba állt és a Tóth Árpád sétányon át a Dísz térre, a Honvéd Emlékműhöz vonultunk. Az emlékműnél a csapatok befordultak és vonalban rendezték soraikat. A szózat után a szobor koszorúzása következett, majd Vass László hő. ezredes méltatta a 48-as honvéd hősöket. A rövid megemlékezés után a csapatok a Görgei szoborhoz vonultak, ahol a hős tábornok emléke előtt tisztelegtek.
A megemlékezés a himnusszal kezdődött, majd Vass ezredes emlékezett meg Görgei Artúr tábornokról, a magyar hadtörténelem egyik kiemelkedő hadvezéréről. A történeti áttekintés után az MHKHSZ nevében a hagyományőrzők megkoszorúzták az emlékművet. A Honvédelem Napja alkalmából Berlinger Gábor gyalogsági és tüzérségi alelnök és Vass László, az MHKHSZ becsületbírája szövetségi kinevezéseket adott át.
Heim Sándor alezredesi, Szilágyi Krisztián főhadnagyi, Pászti László, mint az MHKHSZ újonnan kinevezett adjutánsa, tizedesi előléptetési oklevelet, Kállay Attila honvéd kimagasló munkájáért az MHKHSZ bronz érdemkeresztjét vehette át. A megemlékezés a himnusszal végződött, majd a gyalogsági menetoszlop megindult a Kapisztrán tér felé, ahol a főpróbát tartották meg.
A Kapisztrán téren 16 órakor következett a nap fénypontja, az utcai csatajelenet, amely az Esztrád Színház rendezésében, s a színházi jellegű előadást a drámai jelenetekkel és párbeszédekkel tarkítva a ledfalra kivetítve is közvetlen résztvevőként szemlélhette a közönség a pirotechnikával ugyancsak megfűszerezett csatajeleneteket.
A rendezvény a Buzogány toronynál az előző évben felvett ostromjelenet mintegy 10 perces kivetítésével indult. A látványos kisfilm jó indítása volt a Hadtörténeti Múzeum előtti császári főhadiszállást szimbolizáló barikád elleni támadásnak. Így a film végén egyszeriben élőben folytatódott a drámai küzdelem. A kisfilm lejátszása közben Németh Balázs hadtörténész narrálta a jeleneteket. Az események Hentzi vezérőrnagy (Udovecz György) és Allnoch ezredes (Balogh Zoltán) beszélgetésével indult, amelyben jelentik, hogy betörtek a honvédek a várfalon és Hentzi utasítást ad Allnochnak a Lánchíd felrobbantására. Allnoch ezredes és segédtisztjének távozása után már be is érkeztek az első honvédek a Bécsi kapu felől és megtámadták az előretolt császári őrpontot, amelyet a homokzsákokkal megerősített, felépített várfalrésznél alakítottak ki. Gyors császári erősítés érkezett és visszaverték a honvéd felderítőket.
A következő jelenetben Allnoch ezredes segédtisztje érkezett be lóháton és jelentette Hentzinek, hogy nem sikerült a Lánchíd felrobbantása és Allnoch ezredes meghalt. Időközben a Bécsi kapu felől beérkeztek a honvéd csapatok és a tüzérség két ágyúval, majd azonnal elkezdték lőni a várfalrészt. Az ágyúlövések között puskasortüzek dörrentek, a császári ágyúk és a sorgyalogság sortüzei válaszoltak rá. A honvéd ágyúk gyújtóbombái berobbantották a várfalat, a homokzsákok szétrepültek, a barikád lángokban állt, a résen betörtek a honvédek és szuronyrohamot intéztek a császári gyalogság ellen. A honvédek elfoglalták az egyik császári ágyút és elfogták a tüzéreket, majd átforgatták az ágyukat és megkezdték a barikád lövését, amelyet látványos robbanások szemléltettek. A Hadtörténeti Múzeum kapuján keresztül császári erősítés érkezett, amely segítségével visszaszorították a honvédeket a várfalrészig, majd a császáriak is visszavonultak a kapu előtti barikádig.
Ezután az Úri utca felől is megindult a honvédek támadása. Ágyúlövések és puskasortüzek után a gyalogság szuronyrohammal megindult, de fennakadtak a közben erősítést kapó császári gyalogságban és visszavonultak az ágyúk vonaláig. A honvéd második vonal beérkezése után már teljes vonalban megindult a támadás, de ezt a támadást is visszaverték a császáriak, ismét visszavonultak a magyar csapatok az ágyukig.
Megkezdődött a tüzérség és a gyalogsági sortüzek intenzív működése, egyre több császári katona esett össze, Hentzi vezérőrnagy is halásos sebet kapott, melyre megindult a végső szuronyroham. A császáriak beszorultak a kapualjba és megadták magukat. A zalai 47-esek zászlósa kitűzte a magyar lobogót, a honvédek örömujjongásban törtek ki. A haldokló Hentzit felfedezték a honvédek és dramaturgiai jelenetként fel akarták kötni a lámpavasra, de ekkor beérkezett Görgei huszárjai élén és kegyelmet adott a császári főparancsnoknak. A honvédek Görgeit és a győzelmet éltették, nagy volt az ováció. Az előadás végén menetoszlopba álltak a magyar és császári csapatok is és díszmenetben tisztelegve elvonultak a nézők előtt, a narrátor közben bemutatta a csapatokat.
A nézők tapsvihara nagy elismerés volt a hagyományőrző katonáknak – a tüzérség működése, a nagyszámú robbanásimitáció, a puska sortüzek, a szuronyok, kardok összecsattanása igazi csataélményt adtak gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.
Fotók:
Berlingerné Kiss Orsolya fotói
