2018. május 21. nagy nap volt a 48-as hagyományőrzők életében. A Buzogány tornyánál nagyszabású ostromjelenettel, a Kapisztrán téren pedig utcai csatabemutatóval emlékeztünk Budavár 1849-es visszavételére. Természetesen zászlóaljunk és tüzérütegünk teljes létszámmal részt vett a csatákban.
Május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, 1849-ben ezen a napon foglalta vissza a Görgei Artúr vezette honvédsereg Buda várát. A magyar történelem ezen kiemelkedő eseményére emlékezett meg várbeli csatabemutatóival és megemlékezésével a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség. Tavaly első ízben került sor a Kapisztrán téren a honvédek várba történő betörése utáni utcai csatajelenetre, amely a mostani esemény előzményének tekinthető. Idén az Esztrád Színház támogatásának jóvoltából régi álmunk válhatott valóra, egy igazi ostromjelenet a Buzogány toronynál és egy nagy létszámmal, komoly pirotechnikai látványelemekkel gazdag színvonalas csatabemutató megrendezése a Kapisztrán téren.
Reggel a gyalogság a Kapisztrán téren gyülekezett, a hagyományőrzők az ország minden pontjából érkeztek Békéscsabától Zalaegerszegig, a császári sorgyalogságot még egy olasz alakulat is erősítette. Összesen 160 fő állt a menetoszlopba, ez több mint 130 lőképes elöltöltős puskát jelentett, a tiszteket, zászlósokat és dobosokat nem számolva. Időközben a lovasság és a tüzérség a Buzogány téren rendezkedett be. Az Esztrád Színház nyolc kamerával készült az ostromjelenetre és az első jelenetet, amely Görgei tábornok (Újhelyi Péter) és Nagysándor József tábornok (Székely Tibor) lóháton történő párbeszéde volt, már forgatta, mire a gyalogság a Tóth Árpád sétányon és a Palota úton nagy dobpergéssel lemenetelt az ostrom helyszínére.
A Buzogány téren az ostromjelenet eljátszása egy igazi filmforgatás volt, négy jelenetet vettek fel az operatőrök Korcsmáros György rendező instrukciói alapján. Minden jelenetnek volt próbája is, a hagyományőrzők nagy fegyelemmel és türelemmel vették az utasításokat. Az első jelenet a 12 huszár járőr beérkezése volt, vágtában a vár előtt gyakorlatozó császári gyalogságra törtek, akik gomolyagot alkotva védekeztek. A várőrség elkezdte puskázni a huszárokat, miután elvágtattak a vára alól. A következő jelenetben megérkezett a honvéd gyalogság és menetből próbálta a várat bevenni, de a császári ágyúk és sortüzek megállították őket. Ekkor megérkezett a honvéd tüzérség, az ágyúkat lőállásba tolták és megkezdődött a tüzérségi előkészítés.
Előző este a bástya előtti teraszra Farkas Tibor tüzérségi törzstiszt csapata mellvédet épített, amely két része az ágyúzás következtében lerobbant, rést nyitva a honvéd gyalogság számára. A pirotechnikusok Csánicz Barna vezetésével látványos effekteket építettek be, így hatalmas robbanások tették életszerűvé az ágyúk lövéseinek becsapódásait. A rések berobbanása után megkezdődött a végső roham, a zalai 47-esek Szabó Csaba hő. őrnagy vezetésével ostromlétrákon jutottak fel elsőként a falra és meglengették a honvéd lobogót. A honvédek szuronyrohammal rohamozták meg a várdombot és a kapun keresztül betolva a császáriakat betörtek a várba, amely a filmforgatás záró képe volt.
A gyalogság menetoszlopba állt és a Palota úton felmenetelt a Görgei szoborhoz, ahol a hős tábornok emléke előtt tisztelgett. A megemlékezés a himnusszal kezdődött, majd Németh Balázs hadtörténész emlékezett Görgei Artúrra, kiemelve katonai képességeit és sikereit. A történeti áttekintés után az MHKHSZ nevében a hagyományőrzők megkoszorúzták az emlékművet.
A Honvédelem Napja alkalmából szövetségi kinevezéseket adott át Berlinger Gábor gyalogsági törzstiszt, Vass László hő. ezredes és Udovecz György hő. ezredes. Erb Lajos főhadnagyi, Vastag Dániel és Mayerhoffer Miklós hadnagyi előléptetést vehetett át, Bója Lajos őrmester a katonai hagyományok terén, a kiképzésekben végzett kimagasló munkájáért az MHKHSZ ezüst érdemkeresztjét vehette át.
A Görgei szobornál a Honvédelem Napja alkalmából zászlóaljunk és tüzérütegünk előléptetéseire is sor került: Jánosi Attila honvédet őrvezetővé, Szabó Péter tüzért főtüzérré léptettük elő. A megemlékezés a szózattal végződött, majd a gyalogsági menetoszlop megindult a Kapisztrán tér felé. A Honvéd Emlékmű mellett elhaladva a gyalogság menetből tisztelgett a honvéd hősök emléke előtt.
A Kapisztrán téren 16 órakor kezdődött a nap fénypontja, az utcai csatajelenet, amely az Esztrád Színház rendezésében egy színpadias előadás is volt egyben, több párbeszédes jelenettel megszakítva a csatajeleneteket.
A rendezvény a Buzogány toronynál felvett ostromjelenetekből összevágott 10 perces összefoglalóval indult, amelyet hatalmas ledfalon vetítettek ki a nézőknek. Nagyon látványos filmet vágtak össze ilyen rövid idő alatt a szakemberek, nagyon jó indítása volt a Hadtörténeti Múzeum előtti császári főhadiszállást szimbolizáló barikád elleni támadásnak. A kisfilm lejátszása után Németh Balázs hadtörténész narrátor vezette be a jeleneteket.
Az események Hentzi vezérőrnagy (Udovecz György) és Allnoch ezredes (Heim Sándor) beszélgetésével indult, amelyben jelentik, hogy betörtek a honvédek a várfalon és Hentzi utasítást ad Allnochnak a Lánchíd felrobbantására. Ekkor beérkeztek az első honvéd csapatok és menetből rohammal megtámadták és elfoglalták az előretolt császári ágyukat, majd tovább rohamozva fennakadtak a közben erősítést kapó császári gyalogságban és visszavonultak az ágyúk vonaláig. A magyar tüzérek közben átforgatták az ágyukat és megkezdték a barikád lövését, amelyet látványos robbanások szemléltettek.
A honvéd második vonal beérkezése után már teljes vonalban megindult a támadás, de ezt a támadást is visszaverték a császáriak, ismét visszavonultak a magyar csapatok az ágyukig. Megkezdődött a tüzérség és a gyalogsági sortüzek intenzív működése, egyre több császári katona esett össze, Hentzi vezérőrnagy is halásos sebet kapott, melyre megindult a végső szuronyroham.
A császáriak beszorultak a kapualjba és megadták magukat. A zalai 47-esek kitűzték a zászlót, a honvédek örömujjongásban törtek ki. A haldokló Hentzit felfedezték a honvédek és fel akarták kötni a lámpavasra, de ekkor beérkezett Görgei huszárjai élén és kegyelmet adott a császári főparancsnoknak. A honvédek Görgeit és a győzelmet éltették, nagy volt az ováció. Ezután menetoszlopba álltak a csapatok és díszmenetben elvonultak a nézők előtt, a narrátor pedig bemutatta a csapatokat.
A nézők tapsvihara hatalmas elismerés volt a hagyományőrző katonáknak – a tüzérség működése, a nagyszámú robbanásimitáció, puska sortüzek, a szuronyok, kardok összecsattanása pedig igazi csataélményt adtak gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.
Résztvevő csapatok:
Honvéd gyalogság: Budai 2. Honvédzászlóalj (Budakeszi), Szegedi 3. Honvédzászlóalj, Békési Honvédzászlóalj, Kecskeméti Honvédzászlóalj, Zalai 47. Honvédzászlóalj, Nagykátai honvédek, Wysocki Légió, Bonyhádi Nemzetőrök
Császári gyalogság: 32-es Mária Terézia Sorgyalogezred (Budapest), 34-es Davidovich Sorgyalogezred (Veresegyház/Vác/Szeged), 39-es Don Miguel Sorgyalogezred (Jászkun) , 59-es Olasz Sorgyalogezred (Olaszország), Gyalogos dragonyosok (Vértes Egy., Szár)
Tüzérség: Hatfontos Gyalogüteg, Budakeszi, Dabasi Hagyományőrző Honvédtüzér Közhasznú Alapítvány, Váci Huszár és Nemzetőr Bandérium (Nyargaló tüzérek és Császári tüzérség), Dabasi Hagyományőrző Honvédtüzér Közhasznú Alapítvány,
Lovasság: Sándor Huszárok (Mogyoród) , Történelmi Lovastúra Egyesület Miklós Huszárjai
Főszervezők az MHKHSZ részéről: Székely Tibor elnök, Berlinger Gábor gyalogsági törzstiszt és Farkas Tibor tüzérségi törzstiszt.
Fotók: Pető István
FOTÓK (Berlingerné Kiss Orsolya fotói)