2024. október 16-án régi vágyunk vált valóra. Kezdeményezésünkre a Nemzeti Örökség Intézete felújíttatta és a Nemzeti Sírkert államilag védett sírjainak közösségébe helyezte Cserey Ignác honvéd ezredes, a Budai 2. Honvédzászlóalj első parancsnokának egri sírhelyét. Az avatásra Cserey Ignác szülőfalujából, az erdővidéki Bardocról is érkezett küldöttség Balázsi Zoltán református lelkész vezetésével.
1848 májusában a Budai 2. Honvédzászlóalj toborzását Cserey Ignác irányította és ő lett a zászlóalj első parancsnoka. A szabadságharc Hőse volt, ezredesként az erdélyi toborzások irányítója, Világosnál fogták el és golyó általi halálra ítélték. Végül itéletét 7 év várfogságra enyhítették, így kiszabadulása után tovább vihette a szabadságharc eszméjét, a Honvédmenház élén 8 évig parancsnok is volt, Kossuth temetésén pedig ő vezette a gyászmenetet. Amikor feldolgoztuk az életének történetét, felvettük szülőfalujával a kapcsolatot, 2017-ben közösen kopjafát emeltünk a református templom kertjében, Egerben felkerestük sírhelyét és a kápolnai csata megemlékezéssel párhuzamosan minden évben tisztelgünk sírja előtt, emlékére pedig érdemérmet is alapítottunk, amelyet a szabadságharc és a budai 2-esek hagyományának megőrzéséért legtöbbet tevőket díjazzuk.
2024. október 16-án három okos parcellakövet is avatott a NÖRI Egerben, Cserey Ignác mellett Gárdonyi Géza író és Lenkey János honvéd tábornok nyughelyét jelöli immár okos parcellakő. Csapatunk mindhárom sírhelynél tisztelgett és helyezett el koszorút a Nemzet Nagyjai tiszteletére.
Az Egri várban, a Bebek bástyán egy magas bálványfa árnyékában alussza örök álmát Gárdonyi Géza, az Egri csillagok halhatatlan szerzője. A síron ez a három szó olvasható: „Csak a teste”, utalva arra, hogy szelleme alkotásaiban örökké tovább él. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI), a Dobó István Vármúzeum és a város önkormányzata közösen avatta az okos parcellakövet, amelyről egy kód beolvasásával lehet tájékozódni Gárdonyi Géza életrajzáról.
A NÖRI 2022-ben döntött arról, hogy fizikailag is megjelöli azokat a temetkezési helyeket, ahol a Nemzeti Sírkert részeként védett sírok találhatóak. Az okos parcellakő rajta egy QR-kóddal az intézet honlapjára mutat, azon belül is az adott temető védett sírjainak listájára és a benne nyugvó személyek életrajzaira. A temetőben található információs térképeken is bejelölik a védett sírok pontos temetőn belüli elhelyezkedését, ezzel is megkönnyítve az oda látogatók tájékozódását.
– Megtisztelő szót emelni a magyar irodalom egyik legfényesebb csillagának nyughelyénél – mondta Vágner Ákos, Eger polgármestere és megemlékezett az Egerben nyugvó történelmi, irodalmi személyiségekről. „Szelleme műveiben él tovább, gondolatai gyökeret vernek minden magyar lelkében, útmutatóul szolgálnak sokunk számára” – méltatta az írót a polgármester.
Dr. Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum Igazgatója arról beszélt, hogy Gárdonyi 1922. október 30-án 59 évesen hunyt el, a sáros saját halottjának tekintette, a Bebek bástyán temették el. Eger és az egri vár nem lenne ismert ma annyira messze földön, ha Gárdonyi nem írja meg a regényt Dobó István várkapitány és az egri hősök nemzettudat erősítő diadaláról. Nem szabjával állt ki a magyar nemzet és kultúra megőrzéséért, hanem tollal, tintával – mondta. Hozzátette, a mai digitalizált világ lehetőségeit ki kell használni a nemzeti emlékezet gondozása során is.
A beszédeket követően megkoszorúztuk Gárdonyi Géza sírját, majd a várból a Fájdalmas Anya (Hatvani) temetőbe vonultunk, ahol az 1848/49-es szabadságharcban harcoló Cserey Ignác honvéd ezredes felújított síremlékét koszorúztuk meg és felavattuk a második parcellakövet.
A temető bejáratánál elhelyezett parcellakőnél kezdődött az avató megemlékezés, ahol Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója mondta el ünnepi beszédét.
– Mától 68 helyen állnak okos parcellák. Maga a kő kicsi, de jelentősége annál nagyobb. Jelzőoszlopok, melyek azt üzenik, olyan személyek nyugszanak itt, akik a nemzet történelmében kiemelkedőt alkottak – mondta Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója. Az első Keszthelyen a Szent Miklós temetőben volt, 2022-ben. A NÖRI ezelőtt 65 helyen telepített okos parcellakövet, ez a szám nőtt további hárommal Egerben. A főigazgató elmondta, közel 700 temetkezési hely esik a nemzeti sírkert kategóriába. Szeretnék, ha néhány éven belül mindegyiknél lenne okoseszközzel leolvasható információs parcella. Elmondta, ezek a sírhelyek nem felszámolhatóak.
Ismertette, hogy a nemzeti sírkert védettségi kategóriát Magyarország Kormánya hozta létre 1999-ben azon országhatáron belül található sírhelyek számára, amelyekben a nemzet leginkább megbecsült személyei nyugszanak. E kategóriába történő sorolással a magyar nemzet megbecsülését, tiszteletét és köszönetét fejezi ki a sírban nyugvó felé. A nemzeti sírkert intézménye jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy hazánk történelmének jelentős alakjai méltó helyet foglalhassanak el a kollektív nemzeti emlékezetünkben, egyszersmind felhívja a figyelmet e személyek munkásságára, akár tanító célzattal is, nem utolsó sorban pedig segítse az emlékezést, illetve azt, hogy nemzetünk nagyjai ne vesszenek a feledés homályába.
– A Nemzeti Sírkert azonban sokkal több mint a hivatalos megfogalmazás, hiszen olyan személyek nyughelyei ezek, akik példát mutattak hősiességből, hazaszeretetből, elhivatottságból, kitartásból. Hozzájárultak ahhoz, hogy mi magyarok itt a Kárpát-medencében 1000 éven át megmaradhassunk – mondta. Kifejtette, számos történelmi emlékhelyet avattak föl és újítottak meg az elmúlt években. Kiemelte, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója kiváló alkalom, hogy átadják Cserey Ignác felújított síremlékét.
– Amikor sírok között állunk, halottainkra emlékezünk – az emlékezés azonban nem mindig fájó. Hőseinkre, nemzetünk büszkeségeire az emlékezés fennkölt és erőt adó, az ő múltbéli példájuk kihat jelenünkre. Ennek őrzése, átörökítése a jövőnket is építi, nemzeti ügy – mondta dr. Pajtók Gábor Eger és térsége országgyűlési képviselője. – Nekünk magyaroknak ezer éves államunk van. Azt, hogy nemzetünk nem tűnt el a történelem viharában, azt kiemelkedő honfitársainknak is köszönhetjük. A szabadságharc idején Egerből, Heves vármegyéből sokan szereztek nevet maguknak bátorságukkal. Cserey Ignác az elsők között jelentkezett az önálló magyar honvéd seregbe tapasztalt kapitányként – idézte föl.
A beszédek után Balázsi Zoltán bardoci református lelkész beszélt Cserey Ignác székely származásáról, a szabadságharc alatti hősi tetteiről és az emlékezet fontosságáról. Sziklaként emlékezett meg a Hősökről és Vass Albertet idézte: „A víz szalad, a kő marad”. Prédikációja végén megáldotta az emlékhelyet és a sírt.
Cserey Ignác szülőfalujából, a székelyföldi Bardocról 5 fős küldöttség érkezett a település hős származottának egri sírja előtt fejet hajtani. Balázsi Zoltán lelkipásztort Földi János egyházközségi számadó gondnok, Dénes Áron, Bató József és Lázár József presbiterek kísérték el.
A Hargita legmagasabban fekvő forrásából hoztak tiszta vizet, amellyel Cserey Ignác sírhelye körül a földet megöntözték, hiszen a pára felmegy az égbe a körforgás révén. Csapatunk számára egy székely zászlót adtak át bardoci barátaink, a zászlót és Cserey ezredes emlékét mindörökké megőrizzük.
Végül csapatunk tagjai, az egri intézmények, civil szervezetek és a Lenkey-s Bajtársi Egyesület tagjai közösen koszorúzták meg Lenkey János honvéd tábornok sírját a Kisboldogasszony temetőben, ahol a bejáratnál szintén egy parcellakő hirdeti a tábornok nyughelyét.
Fotók: Tábori Kálmán (NÖRI)
Beszámolók: