A Budai 2. Honvédzászlóalj egykori első parancsnoka, Cserey Ignác honvéd ezredes Székelyföldön Bardocon született 1803-ban és Egerben hunyt el 1897. január 4-én. Három évvel ezelőtt felemelő, csodálatos ünnepség keretében a Bardoci Önkormányzattal és a Református Egyházközséggel közösen avattunk emlékére kopjafát szülőfalujában, a bardoci református templom kertjében.
Az oklándi huszárakadémia másnapján természetesen ellátogattunk az emlékhelyre és elhelyeztük az emlékezés koszorúját kopjafájánál elhunytának évfordulójára emlékezve.
Zászlóaljunkból ketten érkeztünk az akadémiára, de elkísértek minket Bardocra bajtársaink Szegedről, Vácról, Veresegyházról, Kecskemétről és székely bajtársaink Kézdivásárhelyről. Így színes csapat állt össze: honvéd, huszár, tüzér, sorgyalog, székely határőr együtt emlékezett Cserey Ignác 48-as honvéd ezredesre.
Balázsi Zoltán lelkipásztor és a református egyházközség presbiterei nagy szeretettel vártak minket, a koszorúzás előtt együtt emlékeztünk a szabadságharc hősére.
A megemlékezés után a református gyülekezet vendégül látta csapatunkat és hosszan elbeszélgettünk a hagyományőrzésről, a magyarság megmaradásának kérdéseiről.
Ezúton is köszönjük a hatalmas figyelmet és vendégszeretetet, amellyel a bardociak minden alkalommal kitüntetnek minket!
(Fotók: Balázsi Dorka-Olga)
A kercfalusi cisztercita kolostor története
Hazafelé menet meglátogattuk Kercfalván a monumentális kolostort, amelyet többnyire hibásan szász erődtemplomként ismernek, de igazából ez az egyedüli cisztercita kolostor egész Erdélyben.
Kerc monostorát a franciaországi Citeaux (Burgundia) ciszterci szerzetesek építették. III. Béla magyar király (felesége Margit hercegnő, VIII. Lajos király lánya) idejében, 1179-ben építették Egres monostorát a francia pontignyi apátság ciszterci szerzetesei, amely Kerc monostorának főmonostora lesz. A templom a román építészeti stílust ötvözi a korai gótikus stílusjegyekkel.
A piski csata hídja és kocsmája
Útunk a piski csata egykori helyszínéhez vezetett, ahol még az alacsony vízállásnak köszönhetően látható az egykori híd fa cölöpei és a piski csárda épülete is áll még.
A Sztrigy folyó stratégiai jelentőségre szert tett hídjának a birtoklásáért folyt a harc 1849. február 9-én Bem és Puchner seregei között. „ Ha elvész a híd, elvész Erdély. ” mondta akkor Bem József, és valóban nagyon fontos ütközet folyt a hídért.
Elkeserítő képet mutat ma a kocsma, ahol Bem főhadiszállása volt és ahol a sebesüt honvédeket ápolták. Egy nemzeti zarándoklat lehetne, most viszont a teljes enyészet képét mutatja, az utolsó pillanatban, ha nem mentik meg.
