Cserey Ignác, a 2. Honvéd Zászlóalj első parancsnoka

nagyajtai Cserey Ignác honvéd őrnagy , a Budai 2. Honvédzászlóalj parancsnoka 1848 májusában
nagyajtai Cserey Ignác honvéd őrnagy , a Budai 2. Honvédzászlóalj parancsnoka 1848 májusában

nagyajtai Cserey Ignác honvéd ezredes, született: Bardóc, Udvarhelyszék, 1806. ápr. 7. B. Sámuel földbirtokos Bardóc szék királybírája és Árkosy Júlia fia. Magyar, székely primor, ref. 1836- felesége özv. Szabóné, szül. Katona Zsuzsa (meghalt Komárom, 1876.), három gyermek apja.

1822-től hadfi a 15. (2. székely) határőrezrednél. 1829-től nemesi testőr, folyamatosan szolgálva 1844-től főszázados a 33. gyalogezredben. 1830-ban magyar gárdistaként Bécsben részt vett Ferenc József keresztelőjén. 1848 áprilisa végétől a nemzetőrség szervezésére felállított Országos Nemzetőri Haditanács Gyalogsági Osztályának főnöke.

Május második felétől közreműködött a Pesten alakuló 1. és 2. honvédzászlóalj szervezésében. Június 8.-tól őrnagy, a Budai 2. Honvédzászlóalj parancsnoka. Július közepétől részt vett a délvidéki harcokban. Október 1-jétől alezredes, az Erdélyben alakuló honvédzászlóaljak főfelügyelője Kolozsváron. November 20-tól a kolozsvári hadmegye parancsnoka.

nagyajtai Cserey Ignác
nagyajtai Cserey Ignác időskori portréja

December 31-től az egyesített nagyváradi és kolozsvári hadmegye parancsnoka és az újoncozás felügyelője Nagyváradon. E beosztásában 1849. május 25-től ezredes.

Világosnál esik fogságba. Aradon 1849. november 15-én golyó általi halálra ítélték. Büntetését november 24-én hét év várfogságra enyhítették. 1852-ben kegyelmet kapott, Komáromból szabadult.

1867-től Heves megye közgyámja, a megyei honvédegylet tagja. 1888—1896 között a budapesti honvédmenház parancsnoka. 1896-ban végleg Egerbe költözött.

A Honvéd-menedékház parancsnokaként ő vezette 1894-ben Kossuth Lajos temetésén a gyászmenetet.

Cserey Ignác beszéde a Budai 2. Honvédzászlóalj zászlószentelésén
Cserey Ignác beszéde a Budai 2. Honvédzászlóalj zászlószentelésén

Fiatalkori portréját még császári gárdistaként Ruptrecht Johann festette 1831-ben. (Gyárfás Jenő Képtár, Sepsiszentgyörgy) A császári udvar portréfestészetének teljes kelléktárát a maga pompájában felvonultató bécsi Ruprecht Johann által festett, nagyméretű, módosan keretezett portré – ahogy a rajta levő felirat tudósít – Cserey Ignác honvédezredes gárdistakori arcképe:

Cserey Ignác
Cserey Ignác 1831-ben

Fertálymesteri tabló 1876-ból. A fertálymesterek akkortájt önkormányzati városvezetők voltak. Egy évig tartó szerepük és feladatuk főképpen arra irányult, hogy a főbírótól kapott utasítások értelmében ügyeljenek a város rendjére, s képviseljék egy-egy városnegyed érdekeit az elöljáróságon. (Cserey Ignác jobbról a harmadik)

Fertálymesteri tabló, 1876.
Kossuth temetése Budapesten, ápril 1-jén. Az öreg honvédek csoportja az Erzsébet körúton.

Kossuth temetése Budapesten, 1894. április 1-jén volt, a gyászmenet vezetőjének Csere Ignácot választották.
Ismertető szöveg: “A másik feltűnő csoport volt az 1848/9-iki öreg honvédek csapata. Az országos honvédegyletek képviselői, Péchy Tamás elnök és a honvédmenedékház tagjai díszegyenruhában, Cserey Ignácz ezredesük vezetése alatt. Szabadságharczunk veteránjai közt egész sereg érdekes alak volt. Roskatag aggastyánok búsan lépdeltek a még mindig egyenes tartású öreg honvédek mellett. Egyben mindannyian egyeztek: köny ragyogott mindenik szemében. Némelyek úgy a törődöttség, mint a nagy fölindultság miatt aligalig tudtak járni is, de azért mindnyájan megtették a hosszú utat a temetőig. Az utczákon felgyülemlett sokaság tisztelettel köszöntötte az öreg honvédeket, a kik a haza atyját utolsó útján végig kisérték. ”
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1894. április 15.)

Cserey Ignác temetése - az Egri Újság cikke 1897 január 5.
Cserey Ignác temetése – az Egri Újság cikke 1897 január 5.

Cserey Ignác 1848-49-es honvédezredes sírja, aki a pesti honvéd-menedékháznak volt főparancsnoka. Ezt a menedékházat az uralkodó méltóztatott kegyesen engedélyezni a kiegyezés után az elaggott negyvennyolcas honvédek számára. A sírvers így emlékezik: „Nagy volt mint honfi, nagy mint ember, s barát.”

Cserey Ignác honvéd ezredes sírja
Cserey Ignác honvéd ezredes sírja, Hatvani (Fájdalmas Szűzanya) temető, Eger: V., N/A, 1, 58, védett: HÉ 2009/42
Cserey Ignác sírfelirata Egerben, a Hatvani Temetőben
Cserey Ignác sírfelirata Egerben, a Hatvani Temetőben

A Kápolnai csatára emlékező emlékhely obeliszkjét 1878-ban állította az Egri Honvédegylet, amelynek vezetője Cserey Ignác volt. Egerben a Hatvani temetőben látható nem messze Cserey Ignác sírjától:

A Kápolnai csata emlékhelye Egerben
A Kápolnai csata emlékhelye Egerben
Cserey Ignác evőkészlete
Cserey Ignác evőkészlete

Cserey Ignác végkielégítési jegyzőkönyve (1896. április 1.)

Cserey Ignác honvéd ezredes végkielégítési jegyzőkönyve 1896.
Cserey Ignác honvéd ezredes végkielégítési jegyzőkönyve 1896.
Cserey Ignác honvéd ezredes végkielégítési jegyzőkönyve 1896.
Cserey Ignác honvéd ezredes végkielégítési jegyzőkönyve 1896.

Szemelvények:

Kossuth Lajos összes munkái XIV:

“Cserey Ignác alezredes, nagyváradi hadmegyei parancsnok felterjesztésére:
Cserey alezredes január 14-én kelt jelentésében kérte gr. Haller Sándor bihari nemzetőrségi őrnagy Nagyváradra küldetését, hogy ott városi nemzetőrséget alakítson; kérte Beőthy Ödön kormánybiztost Bihar megyére is teljes hatalommal felruháztatni; jelentette, hogy Hodossy Miklós kormánybiztost és a hatóságot felszólította nemzetőrsereg alakítására, a gyanúsan viselkedő Müller Ede kereskedőt Nagyváradon terjesztett hírei miatt lefogatta s mellékelten küldi útlevelét, mely ha valódi, kéri visszaküldését. Kossuth válasza:
Alezredes úrnak f. hó 14-éről 57. szám alatt kelt felterjesztése részletei nyomán a honvédelmi bizottmány körülményekhez képest rendelkezni fog.
Az elfogatott Müller Ede uti levele, minthogy az valódi, iderekesztve visszaküldetik.”
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 471.