Cserey Ignác, a 2. Honvéd Zászlóalj első parancsnoka

Cserey Ignácra emlékező kopjafa szülőfalujában, Bardocon a református templom kertjében

nagyajtai Cserey Ignác honvéd ezredes, született: Bardóc, Udvarhelyszék, 1806. (egyes adatok szerint 1803) ápr. 7. B. Sámuel földbirtokos Bardóc szék királybírája és Árkosy Júlia fia. Magyar, székely primor, ref. 1836-tól felesége özv. Szabóné, szül. Katona Zsuzsa (meghalt Komárom, 1876.), három gyermek apja.

1822-től hadfi a 15. (2. székely) határőrezrednél. 1829-től nemesi testőr, folyamatosan szolgálva 1844-től főszázados a 33. gyalogezredben. 1830-ban magyar gárdistaként Bécsben részt vett Ferenc József keresztelőjén. 1848 áprilisa végétől a nemzetőrség szervezésére felállított Országos Nemzetőri Haditanács Gyalogsági Osztályának főnöke.

A márciusi forradalom után a császári adminisztráció Magyarország kisebbségi nemzeteit fellázította a magyar kormány ellen, a szerbek, majd a horvátok, románok és szlovákok elkezdtek fosztogatni és magyar testvéreiket gyilkolni. A kormánynak sürgősen lépnie kellett, meg kellett szerveznie az önvédelmet. Cserey Ignác az elsők között jelentkezett az önálló magyar honvédseregbe. A tapasztalt kapitányt megbízzák az első két honvédzászlóalj megszervezésével.

nagyajtai Cserey Ignác honvéd őrnagy , a Budai 2. Honvédzászlóalj parancsnoka 1848 májusában
nagyajtai Cserey Ignác honvéd őrnagy , a Budai 2. Honvédzászlóalj parancsnoka 1848 májusában (Kertai Zalán festménye)

Május második felétől irányítja a Pesten alakuló 1. és 2. honvédzászlóalj toborzását. Május 29-én Batthyány Lajos miniszterelnök kinevezi a Budai 2. Honvédzászlóalj parancsnokának. Június 8.-án őrnagyi rendfokozatot kap. A toborzásra és kiképzésre alig egy hónapja van. 1848. június 24-e a zászlóalj lobogójának felszentelésének dátuma, a honvédzászlón a következő felirat olvasható: „Él magyar, áll Buda még!”.

Cserey őrnagy zászlóalja azonnal elindul Délvidékre és napokon belül szinte minden átmenet nélkül a bácskai harcok színterére kerül. A zászlóalj hősiesen harcol a szerbek ellen, majd a péterváradi erőd védőrségéhez csatlakozik.

nagyajtai Cserey Ignác
nagyajtai Cserey Ignác időskori portréja

Cserey Ignácra hamarosan még nagyobb feladatok várnak. Október 1-jétől alezredes, az Erdélyben alakuló honvédzászlóaljak főfelügyelője Kolozsváron. November 20-tól a kolozsvári hadmegye parancsnoka.

December 31-től az egyesített nagyváradi és kolozsvári hadmegye parancsnoka és az újoncozás felügyelője Nagyváradon. Ebben a beosztásában 1849. május 25-én ezredessé nevezik ki.

Világosnál esik fogságba. Aradon 1849. november 15-én Haynau golyó általi halálra ítéli. Büntetését november 24-én hét év várfogságra enyhítették. 1852-ben kegyelmet kapott, Komáromból szabadult.

1867-től Heves megye közgyámja, a megyei és az egri honvédegylet tagja, neki köszönhető a kápolnai csata emlékművének a felállítása is. 1888—1896 között a budapesti Honvéd Menház parancsnoka.

A Honvéd Menház parancsnokaként ő vezette 1894-ben Kossuth Lajos temetésén a gyászmenetet.

1896-ban végleg Egerbe költözött. 1897 január 4-én hunyt el, sírja Egerben, a Hatvani temetőben van.

Hagyományőrző zászlóaljunk kiemelten ápolja Cserey Ignác ezredes emlékét. 2017-ben szülőfalujában, a székelyföldi Bardocon a református templom kertjében kopjafát emeltünk tiszteletére. Minden ősszel ellátogatunk az emlékhelyre és méltó ünnepség keretében emlékezünk a hős honvéd ezredesre. 2020 óta Egerben, sírhelyénél is tisztelgünk emléke előtt.

Megemlékezés Bardocon, a Cserey kopjafánál 2019. októberében

(Összeállította: Berlinger Gábor)

Szemelvények, emlékek Cserey Ignác életőből:

Cserey Ignác beszéde a Budai 2. Honvédzászlóalj zászlószentelésén
Cserey Ignác beszéde a Budai 2. Honvédzászlóalj zászlószentelésén

 

Cserey Ignác, császári gárdistaként

Magyar testőr díszegyenruhában
Cserey Ignác
Cserey Ignác 1831-ben

Mária Terézia magyar királynő a magyar nemzetnek a hétéves háborúban az uralkodóház iránt tanúsított hűsége és önfeláldozása némi jutalmául, királyi udvara fényének emelése, s a magyar ifjak kiművelése végett határozta el magyar királyi testőrsége (königlich-ungarische (k.u.) Leibgarde) felállítását nemes magyar ifjakból. A testőrséget ez időtől fogva egész 1848-ig a magyar dicsőség képviselőjének tekintették a magyar kiváltságos osztályok.

Nagyajtai Cserey Ignác 1830-ban magyar gárdistaként Bécsben részt vesz Ferenc József keresztelőjén.

Fiatalkori portréját még császári gárdistaként Ruptrecht Johann festette 1831-ben. (Gyárfás Jenő Képtár, Sepsiszentgyörgy)

A császári udvar portréfestészetének teljes kelléktárát a maga pompájában felvonultató bécsi Ruprecht Johann által festett, nagyméretű, módosan keretezett portré – ahogy a rajta levő felirat tudósít – Cserey Ignác honvédezredes gárdistakori arcképe.

Cserey Ignác, mint fertálymester

Fertálymesteri tabló 1876-ból. A fertálymesterek akkortájt önkormányzati városvezetők voltak. Egy évig tartó szerepük és feladatuk főképpen arra irányult, hogy a főbírótól kapott utasítások értelmében ügyeljenek a város rendjére, s képviseljék egy-egy városnegyed érdekeit az elöljáróságon. (Cserey Ignác jobbról a harmadik)

Fertálymesteri tabló, 1876.

Cserey Ignác, a Honvéd Menház igazgatója 1888-1896

Az 1867-es kiegyezés után számos honvédegylet alakult szerte az országban, hogy a szabadságharc emlékét ápolják, de a csatákban elesett katonák hozzátartozóinak megsegítését, illetve a még élő volt honvédek ellátását is célul tűzték ki. 1872 őszén ünnepélyes keretek között adták át „a pesti Agghonvédek Menedékházát”.

A Soroksári út 62. szám alatt – a közadakozásból nyolcvan fő elhelyezésére tervezett Honvéd Menházban – az 1848/49. évi szabadságharc rokkant vitézei töltötték csendes visszavonultságban hátralevő éveiket. A lakók egyenruhát viseltek, térítésmentes ellátást kaptak és némi napidíjban is részesültek. Az idős honvédek „kaszárnyai” viszonyokhoz hasonló napirend szerint éltek, az ébresztő és a takarodó közti idejüket ügyeletes tiszt felügyelte. Az intézményből való eltávozást és szabadságolást a Menház parancsnoka engedélyezte.

Cserey Ignác ezredes 1888-1896 között vezette az intézményt, és a megtiszteltetés is érte, hogy Kossuth Lajos 1894. április 1-jei temetésén ő vezette a koporsó mellett feslorakozó agg honvédeket. A Honvd Menház utolsó lakója 1927-ben hunyt el, az épületet a második világháború során bombatalálat érte és megsemmisült.

Kossuth temetése, 1894.

Kossuth temetése Budapesten, ápril 1-jén. Az öreg honvédek csoportja az Erzsébet körúton.

Kossuth Lajos 1894. április 1-jei  temetésén fontos és  megtisztelő feladatot kaptak a  Menház öreg lakói. A koporsót a lovas rendőrök mögött az agg  vitézek kísérték – nyolcvanhat esztendős parancsnokuk –  Cserey Ignác ezredes vezetésével, mivel a  hivatásos katonáknak szigorúan megtiltották a részvételt.

Ismertető szöveg: “A másik feltűnő csoport volt az 1848/9-iki öreg honvédek csapata. Az országos honvédegyletek képviselői, Péchy Tamás elnök és a honvédmenedékház tagjai díszegyenruhában, Cserey Ignácz ezredesük vezetése alatt. Szabadságharczunk veteránjai közt egész sereg érdekes alak volt. Roskatag aggastyánok búsan lépdeltek a még mindig egyenes tartású öreg honvédek mellett. Egyben mindannyian egyeztek: köny ragyogott mindenik szemében. Némelyek úgy a törődöttség, mint a nagy fölindultság miatt aligalig tudtak járni is, de azért mindnyájan megtették a hosszú utat a temetőig. Az utczákon felgyülemlett sokaság tisztelettel köszöntötte az öreg honvédeket, a kik a haza atyját utolsó útján végig kisérték. ”
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1894. április 15.)

Cserey Ignác temetése - az Egri Újság cikke 1897 január 5.
Cserey Ignác temetése – az Egri Újság cikke 1897 január 5.

Cserey Ignác 1848-49-es honvédezredes sírja, aki a pesti honvéd-menedékháznak volt főparancsnoka. Ezt a menedékházat az uralkodó méltóztatott kegyesen engedélyezni a kiegyezés után az elaggott negyvennyolcas honvédek számára. A sírvers így emlékezik: „Nagy volt mint honfi, nagy mint ember, s barát.”

Cserey Ignác honvéd ezredes sírja
Cserey Ignác honvéd ezredes sírja, Hatvani (Fájdalmas Szűzanya) temető, Eger: V., N/A, 1, 58, védett: HÉ 2009/42
Cserey Ignác sírfelirata Egerben, a Hatvani Temetőben
Cserey Ignác sírfelirata Egerben, a Hatvani Temetőben

A Kápolnai csatára emlékező emlékhely obeliszkjét 1878-ban állította az Egri Honvédegylet, amelynek vezetője Cserey Ignác volt. Egerben a Hatvani temetőben látható nem messze Cserey Ignác sírjától:

A Kápolnai csata emlékhelye Egerben
A Kápolnai csata emlékhelye Egerben
Cserey Ignác evőkészlete
Cserey Ignác evőkészlete

Cserey Ignác végkielégítési jegyzőkönyve (1896. április 1.)

Cserey Ignác honvéd ezredes végkielégítési jegyzőkönyve 1896.
Cserey Ignác honvéd ezredes végkielégítési jegyzőkönyve 1896.
Cserey Ignác honvéd ezredes végkielégítési jegyzőkönyve 1896.
Cserey Ignác honvéd ezredes végkielégítési jegyzőkönyve 1896.

Szemelvények:

Kossuth Lajos összes munkái XIV:

“Cserey Ignác alezredes, nagyváradi hadmegyei parancsnok felterjesztésére:
Cserey alezredes január 14-én kelt jelentésében kérte gr. Haller Sándor bihari nemzetőrségi őrnagy Nagyváradra küldetését, hogy ott városi nemzetőrséget alakítson; kérte Beőthy Ödön kormánybiztost Bihar megyére is teljes hatalommal felruháztatni; jelentette, hogy Hodossy Miklós kormánybiztost és a hatóságot felszólította nemzetőrsereg alakítására, a gyanúsan viselkedő Müller Ede kereskedőt Nagyváradon terjesztett hírei miatt lefogatta s mellékelten küldi útlevelét, mely ha valódi, kéri visszaküldését. Kossuth válasza:
Alezredes úrnak f. hó 14-éről 57. szám alatt kelt felterjesztése részletei nyomán a honvédelmi bizottmány körülményekhez képest rendelkezni fog.
Az elfogatott Müller Ede uti levele, minthogy az valódi, iderekesztve visszaküldetik.”
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 471.