Cserey Ignác, a 2. Honvéd Zászlóalj első parancsnoka

nagyajtai Cserey Ignác
nagyajtai Cserey Ignác

nagyajtai Cserey Ignác honvéd ezredes (1803., Bardóc (Udvarhelyszék, Erdély) – 1897. jan. 4., Eger). Birtokos nemesi származású, apja széki királybíró (székely)

1822-től hadfi a 15. (2. székely) határőrezrednél. 1829-től nemesi testőr, folyamatosan szolgálva 1844-től főszázados a 33. gyalogezredben. 1830-ban magyar gárdistaként Bécsben részt vett Ferenc József keresztelőjén. 1848 áprilisa végétől a nemzetőrség szervezésére felállított Országos Nemzetőri Haditanács Gyalogsági Osztályának főnöke.

Május második felétől közreműködött a Pesten alakuló 1. és 2. honvédzászlóalj szervezésében. Június 8.-tól őrnagy, a Budai 2. Honvédzászlóalj parancsnoka. Július közepétől részt vett a délvidéki harcokban. Október 1-jétől alezredes, az Erdélyben alakuló honvédzászlóaljak főfelügyelője Kolozsváron. November 20-tól a kolozsvári hadmegye parancsnoka. December 31-től az egyesített nagyváradi és kolozsvári hadmegye parancsnoka Nagyváradon. E beosztásában 1849. május 25-től ezredes.

Világosnál esik fogságba. Aradon 1849. november 15-én golyó általi halálra ítélték. Büntetését november 24-én hét év várfogságra enyhítették. 1852-ben kegyelmet kapott, Komáromból szabadult.

1867-től Heves megye közgyámja, a megyei honvédegylet tagja. 1888—1896 között a budapesti honvédmenház parancsnoka. 1896-ban végleg Egerbe költözött.

Cserey Ignác beszéde a Budai 2. Honvédzászlóalj zászlószentelésén
Cserey Ignác beszéde a Budai 2. Honvédzászlóalj zászlószentelésén

Fiatalkori portréját még császári gárdistaként Ruptrecht Johann festette 1831-ben. (Gyárfás Jenő Képtár, Sepsiszentgyörgy) A császári udvar portréfestészetének teljes kelléktárát a maga pompájában felvonultató bécsi Ruprecht Johann által festett, nagyméretű, módosan keretezett portré – ahogy a rajta levő felirat tudósít – Cserey Ignác honvédezredes gárdistakori arcképe:

Cserey Ignác
Cserey Ignác 1831-ben

Cserey Ignác 1848-49-es honvédezredes sírja, aki a pesti honvéd-menedékháznak volt főparancsnoka. Ezt a menedékházat az uralkodó méltóztatott kegyesen engedélyezni a kiegyezés után az elaggott negyvennyolcas honvédek számára. A sírvers így emlékezik: „Nagy volt mint honfi, nagy mint ember, s barát.”

Cserey Ignác honvéd ezredes sírja
Cserey Ignác honvéd ezredes sírja, Hatvani (Fájdalmas Szűzanya) temető, Eger: V., N/A, 1, 58, védett: HÉ 2009/42
Cserey Ignác evőkészlete
Cserey Ignác evőkészlete

Cserey Ignác végkielégítési jegyzőkönyve (1896. április 1.)

Cserey Ignác honvéd ezredes végkielégítési jegyzőkönyve 1896.
Cserey Ignác honvéd ezredes végkielégítési jegyzőkönyve 1896.
Cserey Ignác honvéd ezredes végkielégítési jegyzőkönyve 1896.
Cserey Ignác honvéd ezredes végkielégítési jegyzőkönyve 1896.

Szemelvények:

Kossuth Lajos összes munkái XIV:

“Cserey Ignác alezredes, nagyváradi hadmegyei parancsnok felterjesztésére:
Cserey alezredes január 14-én kelt jelentésében kérte gr. Haller Sándor bihari nemzetőrségi őrnagy Nagyváradra küldetését, hogy ott városi nemzetőrséget alakítson; kérte Beőthy Ödön kormánybiztost Bihar megyére is teljes hatalommal felruháztatni; jelentette, hogy Hodossy Miklós kormánybiztost és a hatóságot felszólította nemzetőrsereg alakítására, a gyanúsan viselkedő Müller Ede kereskedőt Nagyváradon terjesztett hírei miatt lefogatta s mellékelten küldi útlevelét, mely ha valódi, kéri visszaküldését. Kossuth válasza:
Alezredes úrnak f. hó 14-éről 57. szám alatt kelt felterjesztése részletei nyomán a honvédelmi bizottmány körülményekhez képest rendelkezni fog.
Az elfogatott Müller Ede uti levele, minthogy az valódi, iderekesztve visszaküldetik.”
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 471.