A szentegyházi Őszi Hadjárat másnapján minden évben ellátogatunk Bardocra, hogy együtt emlékezzünk helyi barátainkkal az aradi tizenhárom vértanúra és Cserey Ignác honvéd ezredesre, aki 1803-ban ezen az erdővidéki településen látta meg a napvilágot.
Bardocon az elmúlt években szoros baráti viszony alakult ki a református gyülekezet és csapatunk tagjai között, amely olyan érzéssel tölt el minket, mintha hazaérkeznénk Cserey ezredessel együtt.
Immár 5 éve emeltünk közösen kopjafát a református templom kertjében Cserey Ignác emlékére, azóta az emlékhely és a kialakult barátság is összeköt minket.
Szentegyházáról indulva útközben megálltunk Oklándon és koszorút helyeztünk el Kelemen Levente unitárius lelkész barátunk emlékművénél.
Bardocra érkezve a református gyülekezet és a közbirtokosság képviselői már vártak ránk a lelkészi lak csodálatos székelykapujában és végre egy év után ismét megölelhettük egymást.
Balázsi Zoltán lelkipásztor felvezetésével elindult csapatunk, a Történelmi Vitézi Rend Erdélyi Törzsszékének bardoc-miklósvárszéki vitézei és a gyülekezet tagjai kíséretében a református templomba. Balázsi Zoltán református lelkész felemelő igehirdetése után Kolumbán Sándor gitáréneke következett, minden évben megkönnyezzük a jó érzékkel választott dal előadását. Sándort csapatunk tiszteletbeli tagjává választottuk, hamarosan a felavatása következik.
A templomkertben a himnuszok eléneklése után a koszorúzások következtek, Cserey ezredes kopjafájához tették le a falu közbirtokossága, a református gyülekezet, a vitézi rend és csapatunk az emlékezés koszorúit.
A megemlékezés után a lelkészi hivatal udvarában beszélgetés, fotózkodás kerekedett baráti hangulatban, majd a művelődési házban igen finom flekkennel vártak minket. Ezúton is nagyon köszönjük a vendéglátást kedves bardoci barátainknak!
Fotók: Kolumbán Szabina