2021-ben a Felvidéki Hadjárat kétnapos rendezvényként, Dél- és Észak-Komáromban került megrendezésre, a Monostori Erődben és az Öregvárban. A programban az 1848/49-es szabadságharc huszár, gyalogsági és tüzér hagyományőrző csapatai vettek részt a Kárpát-medence teljes területéről. A program kiemelt eseménye volt a Budai 2. Honvédzászlóalj korhű zászlószentelése, a két csatabemutató a Monostori Erődben és az Öregvárban, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia „huszáros” hangversenye a Monostori Erődben és a megemlékezés a Klapka-szobornál.
A dél-komáromi Monostori Erődben gyülekeztek a hagyományőrző csapatok, hogy zászlóaljunk lobogójának felszentelésére tiszteletüket adják. A zászlószentelés az Erőd Nyugati-bástyájában került megrendezésre, a meghitt környezetben a tábori istentisztelettel kezdődő zászlószentelés egyben lelki feltöltődés is volt a meghívott vendégeink részére is.
A tábori istentiszteletet Dr. Lackner Pál ny. dandártábornok, volt protestáns tábori lelkész, evangélikus püspök celebrálta.
Az istentisztelet után a Budai 2. Honvédzászlóalj 1848. június 24-i zászlószentelésének fennmaradt tudósításai alapján szentelte fel nagytiszteletű lelkész úr csapatzászlónkat. A lobogót az eredeti zászló alapján azonos méretben, selyemre kézzel festve alkottunk meg, a zászlórúd és a zászlócsúcs is eredeti darabok alapján készültek. A zászló megáldását díszlövés követte az ágyúnkból, amelyet a várárok még jobban felerősített. Az eredeti zászlószentelés történetét közben Dr. Pelyach István történész ismertette, érdekes részleteket tudhattunk meg az elő két zászlóalj toborzásáról, zászlószenteléséről, a magyar önálló honvédsereg megszületéséről.
Az asztalra fektetett zászló rögzítéséhez a zászlórúdba ezután a lelkész három szeget vert be a szentháromság nevében, majd Berlinger Gábor zászlóaljparancsnok ütötte be a következő hármat az eredeti leírás alapján a császár, a főhadparancsnok és az ezredtulajdonos nevében. Őket Forró Gábor főhadnagy, Horváth Domokos őrmester követte. Végül a zászlóvivő Jánosi Attila őrvezető lépett ki, átadta a régi lobogót a parancsnoknak, aki azt továbbadta az őrmesternek elhelyezésre. A zászlóvivő is beütötte az utolsó szeget, miután a parancsnok felvette a zászlót és háromszor meglengette, amelyre háromszoros vivát hangzott el a felsorakozott csapatoktól.
A parancsnok átadta a zászlót a zászlóvivőnek, aki megdöntötte és Pelyachné Pingiczer Klára zászlóanya felkötötte a Hadtörténeti Múzeumban látható eredeti zászlószalag alapján készült szalagot. A zászlószalag felkötése után a zászlóalj parancsnoka felolvasta Cserey Ignác, a Budai 2. Honvédzászlóalj első parancsnokának buzdító beszédét, amelyet a zászlószentelés után mondott el 48 júniusában, mielőtt a zászlóalj közvetlenül a délvidéki harcok színhelyére vonult.
Az eredeti zászlószalag másolatának feltűzése után Székely Tibor, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke zászlószalagot adományozott zászlóaljunkanak személyesen kötötte fel az emlékszalagot.
Cserey Ignác tiszteletére két évvel ezelőtt a Budai 2. Honvédzászlóalj hagyományőrző csapata érdemérmet alapított. A Cserey érdemérmet azon személyeknek adományozzuk, akik az 1848/49-es szabadságharc hagyományápolásában kimagasló érdemeket szereznek és emellett csapatunk hagyományőrző tevékenységét is hatékonyan segítik. Az igényes kivitelű érdemérem hadi (katonai hagyományőrzők számára) és polgári változatban készül, sorszámozottan (beütéssel) veres ill. zöld szalagon. Emellett a zászlóaljunk legaktívabb és legeredményesebb hagyományőrzői számára zászlóalj-kitüntetést is alapítottunk, amely a veres szalagon a kardok ékítmény jelez. Évente változatonként 1-1 személynek adományozható, az odaítélésről 5 fős kuratórium dönt. A pandémia miatt visszamenőleg is átadtuk az érdemérmeket.
A Cserey érdemérem hadi változatát vehette át Dr. Lackner Pál dandártábornok és Dr. Baczoni Tamás őrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főmuzeológusa, a polgári változatot Dr. Pelyach István történésznek adta át a zászlóalj parancsnoka. A zászlóalj kitüntetés változatot Berlinger Marcell őrvezető és Szabó Péter főtüzér érdemelte ki.
Az érdemérmek átadása után a csapatok átvonultak a csatabemutató helyszínére, ahol már várták őket a császári csapatok. A bemutató kezdését kicsit csúsztatni kellett, mert megvártuk a Szentegyházi Gyermekfilharmónia három buszát, hogy a 150 székely gyermek is megtekinthesse a csatát, hiszen ilyen jellegű rendezvényt otthon nem láthatnak az ottani szabályozás miatt. A komoly pirotechnikai effektekkel támogatott bemutató hatalmas élmény volt a gyermekeknek.
A csatabemutató a komáromi erőd 1849. augusztusi és szeptemberi történetét dolgozta fel, amelyet Dr. Pelyach István szakszerű kommentálásában követhették a nézők. A várfal előtt elhelyezkedő csatatéren a tatai helyőrséget tábori sátor, Ószőny települést a betyárok tábora jelképezte. Az első jelenetben a honvéd csatárlánc a császári előörsöt sortűzekkel, majd szuronyrohammal elűzték, majd a főerők beérkezése után visszavonultak, mire a császáriak birtokba vették a falvakat és civil foglyokat is ejtettek.
A második jelenetben a várból megindultak a huszárok portyázni, elüzték a császári gyalogságot, rövid időre elfoglalták Tatát, ahol megszerezték a császári sereg kimutatásait. Időközben viszont beérkeztek a vértesek és rövid küzdelem után a huszárok visszavonultak az erődbe.
A harmadik jelenetben a gyalogság, a betyárok csapata és a lovasság is megindult a helyőrség ellen és rövid küzdelemben elfoglalták és kiszabadították a foglyokat.
Az egyik fogoly hölgyön összekülönbözött két huszártiszt, amelyet párbaj követett, először pisztollyal, majd a találat elmaradása után szablyával estek egymásnak, látványos párharcot alakítva. Az utolsó pillanatban a parancsnok vetett véget a küzdelemnek és elrendelte a toborzást.
A toborzás kardos verbunkkal kezdődött, a Filiből Haáz Sándor tanár úr és Tankó Gábor brácsával húzta a toborzótáncot, majd a gyerekeket is bevonva, tábori sapkát a fejükre helyezve össztánc, majd rövid alaki kiképzés alakult ki. A verbunk végén a toborzott legényekkel együtt a csapatok visszavonultak az erődbe, mivel jelentették a parancsnoknak, hogy a császári főerők hamarosan beérkeznek.
Beérkezett a császári fősereg erős tüzérséggel és azonnal megkezdték a vár lövetését. A folyamatos ágyúlövések a túloldalon hatalmas robbanásokat eredményeztek, Farkas Tiborék csapata kiváló pirotechnikai megoldásokkal tették látványossá a bemutatót, a nézők hangosan tapsoltak egy-egy látványos lángfelhő után. A magyar tüzérség is folyamatosan viszonozta a tüzet, így mindkét oldalon folytak a robbantások.
A tüzérségi párharc után a császári gyalogság meggrohamozta az Ószőnyt jelképező sátortábort, a betyárokat segítségére a honvéd gyalogság kivonult a várból és visszaverték a sorgyalogságot.
A tüzérség újabb, még intenzívebb tüzelése kezdődött, a várárokban hatalmas robbanások jelezték, hogy az erőd körbe van zárva és csak idő kérdése az ostrom sikere.
A tüzelés beszüntetése után Klapka tábornok küldöttsége fehér zászlóval kivonult a császári parancsnoksághoz és egyeztettek a kapitulációról.
Az utolsó jelenet a magyar sereg kivonulása, fegyverletétele volt, a puskákat gulákba rakták, a zászlókat ráhelyezték, de a tisztek kardjukat megtarthatták és mindenki megkapta a menlevelét.
A fegyverletétel után a császáriak sorfala előtt elvonultak a magyar csapatok. A csatabemutató után a lovasság tartott egy vágtás bemutatót, amely méltó zárása volt az eseménynek.
A csatabemutató után a csatatéren került felállításra a Szentegyházi Gyermekfilharmónia póriumrendszere, közben a gyerekek már készültek a koncertre, piroslott a környék a sok szép székelyruhától, csodálatos hajfonatokat készítettek a lányok egymásnak, a zenekar rendezte a hangszereket és kottaállványokat.
A röviden Filinek hívott 140 tagú ének- és zenekar a világ legmagasabban fekvő magyar városából, a Hargita lábánál található Szentegyházáról érkezett és a pénteki első koncertjük után szombat reggel Biharkeresztesről indult meg három busszal Komáromba. A Fili a következő napokban Ácson, Esztergomban, Tatán és Visegrádon lépett fel hatalmas sikerrel, teltházas koncertekkel.
A Monostori Erődben ritkán látható, egyedi, “huszáros” koncerttel léptek fel, az első felvonásban népdalokat énekeltek, majd elhangzott a “Gyertek székely fiúk” című katonadal, melyre bevonult és felmászott a felső sorba a szentegyházi huszárok és a budai, szegedi, zalai honvédok különítménye és a katonadalokat együtt énekelték a Filivel.
A koncert rövid szünetében Berlinger Gábor, a Budai 2. Honvédzászlóalj parancsnoka adta át a Cserey érdemrend polgári változatát Haáz Sándor tanár úrnak és a katonai változatát Ugron András obsitos tábornoknak az 1848/49-es szabadságharc hagyományápolásáért végzett kiemelkedő és áldozatos munkájukért.
A hangverseny végén a nézők együtt énekelték zászlót lengetve a Filivel a Klapka indulót, Komárom dalát, amelynek a várfalak között felemelő hangulata volt.
Az este nem maradhatott el nótaest nélkül, az Erőd ágyútermében hajnalig szóltak a katona- és népdalok és a hagyományőrző bajtársak eszmecseréje.
A rendezvényeken résztvevő csapatok:
Honvéd gyalogság: 2. (Budai) Honvédzászlóalj Budakesziről, 3. (Szegedi) Honvédzászlóalj, Felvidéki Huszár és Honvéd Hagyományőrző Egyesület,
Császári gyalogság: Jászkun Hadikultúra Alapítvány sorgyalogsága, Kézdiszéki Székely Határőrök, kiegészítve 2-2 fővel a 32-es és veresi sorgyalogságtól,
Tüzérség: 1. Hatfontos Gyalogüteg Budakesziről, Zalai Honvéd Tüzérség, Váci Nyargaló Tüzérek
Lovasság: Felvidéki Huszár és Honvéd Hagyományőrző Egyesület, Petzelt József Hagyományőrző Egyesület
Betyárok: Hagyományőrző Kelevézek
A programot a Nemzeti Együttműködési Alap, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség és a Monostori Erőd támogatták.
Fotók:
Zászlószentelés – Pető István fotói
Zászlószentelés – Danis János fotói
Csatabemutató – Pető István fotói
Szentegyházi Gyermekfilharmónia huszáros koncertje – Pető István fotói