Október 12-én a Budai Várban a Főőrség idén is megszervezte a tavaly nagyon sikeresnek bizonyult történelmi családi napot. A rendezvénysorozaton március 15-én és május 21-én az 1848/49-es szabadságharc van fókuszban, most viszont október közepén Hadik András berlini portyájáról emlékeztünk meg. A Királyi Lovardában a kuruc korszak dominált, játékos toborzót tartottunk a gyermekeknek.
A rendezvény két helyszínen zajlott: a Csikós udvaron Hadik András berlini portyáját jelenítettük meg kis hadijátékokkal, a Budavári Lovardában kuruc kori toborzóval, játékos kiképzéssel és néptánc oktatással vártuk a gyermekeket.
A Csikós udvaron a Hadik jelenetben résztvevő csapatok díszszemléjével kezdődött a rendezvény, több hagyományőrző csapat is delegált tagokat: a Hadik lovas huszárokat a Történelmi Lovastúra Egyesület,
a porosz gyalogságot a Budai 2. Honvédzászlóalj,
a császári gyalogságot a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány,
és Honvéd Kerékpáros és Hagyományőrző Egyesület,
az osztrák tüzérséget a Waitzer Artillerie jelenítette meg.
A Hadik András híres, 1757. évi berlini portyájára emlékező bemutatón a sok kisgyerek, turista és a zárt tér miatt a nagy hanghatással járó lövések elmaradtak, de a harci jelenetek így is izgalmasak voltak és nagyon tetszettek a gyerekeknek.
A berlini betörés jelenetét kétszer is bemutattuk az érdeklődőknek a Csikós udvaron. A jelenet történelmi hátteréről, a történésekről Lázár Balázs történész mesélt, az összegzés angolul is elhangzott a turisták számára. Lázár Balázs a korszak egyik legkiválóbb szakértő történésze, a Hadik portyáról írta egyik legismertebb könyvét, a Hadik Berlinben c. alkotást.
A Hadik portyajelenet előadása nem kis feladat volt, hiszen a korszaknak nincs közvetlen hagyományőrző csapata, a jelenetekhez a filmgyárból a Hadik filmben használt egyenruhákat tudtuk bevetni.
A berlini jelenet a császári előőrs felderítésével kezdődőtt, a porosz várőrség sortüzekkel fogadta őket, majd rövid szuronyharc után megfutamította őket.
Beérkezett az osztrák tüzérség is, majd virtuálisan szétlőtték a berlini főkaput.
Ekkor megérkeztek a Hadik huszárok, akik természetesen a jelenetek főszereplői voltak, ők kaszabolták le a porosz gyalogságot, akik szuronnyal hiába próbáltak védekezni.
Az életben maradottakat pedig a császári gyalogság fegyverezte le egy kis szuronyharc után.
A jelenet végén a hagyományőrzők díszmenetben haladtak el a nézők előtt.
A Királyi Lovardában is sorakoztak a gyerekprogramok. A fő attrakció a kuruc verbunk volt, Jánosi Attila hő. őrmesterünk, táncművészünk bemutatta a jellegzetes kuruc toborzótáncot a felfordított szablya felett.
A kuruc kardos verbunk után korszaki néptáncot csodálhattak a nézők, amelyben Attila partnere felesége, Fehér Noémi volt, nagy siker volt a pörgős bemutató.
A gyermekek bátran jelentkeztek a játékos toborzóba, megtanulták a szablyavívás alapját, a fiúk ajándék csákót, a lányok pártát kaptak fejükre.
A harci kiképzés után a gyermekek néptánc lépéseket is tanulhattak.
A tánchoz a zenét profi népi zenekar, a híres Üsztürü zenekar szolgáltatta.
A zenekar mellett Dr. Agócs Gergely népzenész, érdemes művész kísérte tárogatón, bőrdudán a toborzó táncokat.
A gyermekek aktívan részt vettek a Csinom Palkó, Csinom Jankó dal megtanulásában is.
Köszönjük a Főőrségnek a csodás programot, kiváló szervezést, elsősorban Bottyán István ügyvezetőnek és Zsoldos Panna rendezvényszervezőnek!