1848/49. Budai 2-ik Honvédzászlóalj és 1-ső Hatfontos üteg

Az 1848-49-es szabadságharc hagyományának őrzése

A katonai hagyományőrzés nem csak a hazaszeretet megnyilvánulása, hanem kulturális munka is, mert komoly történelmi ismereteket kíván. Ezen felül olyan kikapcsolódás, mely alkalmas a fiatalság megnyerésére, és az erkölcsromboló, személyiséggyilkos szórakozási formákkal szemben egy egész emberré nevelő, jó közösség kialakítására.

„A katonai hagyományőrző szervezetek célja, hogy kifejezzék a nemzethez, a kultúrához, és a közösséghez való tartozásukat, illetve „elősegítsék” a történelem során egymás ellen harcoló népek megbékélését.”

1848-49-es hagyományőrző egyesületeink közül egyre közismertebbek a huszár és a honvéd hagyományőrzők. Évfordulókon, rendezvényeken felvonulnak, csatajeleneteket mutatnak be, így emelik azok színvonalát. A huszár hagyományok őrzése közel áll minden magyar szívéhez, mert az egész világon ismert és elismert a magyar huszár, rendkívül látványos a megjelenése – különösen alakulatban -, és a lovak is részei a magyar kultúrának. Ennek köszönhetően szép számú, és nagy közismertséggel rendelkező huszár hagyományőrző egyesület van az országban és külföldön is.

A honvéd és nemzetőr hagyományőrző egyesületek ugyancsak megtalálhatóak számtalan helyiségben, de közismertségük meg sem közelíti a huszárokét. Ennek nem csak a látványosság az oka, hanem az is, hogy ezek az egyesületek és baráti körök zártabb közösséget alkotnak, és a rendezvényeken, egykori csaták színhelyein megtartott csatajelenetekben nem tudják azt a létszámot felvonultatni, mely magukra vonhatná a közfigyelmet. Nagyon csekély viszont azoknak a hagyományőrző egyesületeknek, közösségeknek a száma, melyek a magyar honvédsereg tüzérségét felvállalná.


Honvéd hagyományőrzés

1848. Honvéd gyalogságA honvéd hagyományőrzés, bár a huszárokét nem közelíti meg (egyenruha és lótartás), igen nagy anyagi áldozatokat követel a hagyományőrzőtől. A korhű egyenruhák és a fegyverzet kiállítása jelentősen megterheli az átlagos keresetűek pénztárcáját és sajnos kevés olyan pályázat létezik, amely ebben segít minket. Bár az utóbbi években egyre több egyesület alakul, a felszerelt honvédek száma még nem éri el a csatákban az igazi látványossághoz szükséges létszámot.

Honvéd tüzérség

Honvéd tüzérségViszont nagyon látványos a tüzérség fellépése, majdnem egyenértékű a huszárságéval. Ágyúk, egyenruhák és az ágyúdörgés, a mindent beborító füst, hangos vezényszavak magukkal ragadják nemcsak a nézőket, hanem magukat a tüzéreket is.

Csekély számú a magyar tüzérhagyományokat őrző egyesületek száma. Ennek elsődleges oka az ágyúhiány. Igen kevés a használható ágyú, és olyan drága, hogy azt kifizetni egy átlagkeresettel rendelkező tagokból álló egyesület, csoport képtelen. A tüzérhagyományokat őrző társaságok ágyúinak a megvásárlását a legtöbb esetben valamilyen alapítványi, vagy az önkormányzati hozzájárulás, segítség tette lehetővé.

 

 Tápióbicskei csata - a budai 2. honvédzászlóalj hagyományőrzői a hídon

 

 

 

 

 

 

 

1848-49. huszár és honvéd hagyományőrző csapatok:

 Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség

Budai 2. Honvéd Zászlóalj

Szegedi 3. Honvéd Zászlóalj

Zalai 47. Honvéd Zászlóalj

Békés Megyei Károlyi-huszárok és Honvédek

Váci huszárok és nemzetőrök

Lovasok.hu

Szentegyházi Huszárok

Hagyományőrző Székely Huszárezred, Székelyudvarhely

Fehérvári Huszárok

Isaszegi Huszárok

Debreceni Huszárok

Pécsi Huszárok

Rády József Huszárbandérium

vitéz Mikecz Kálmán Honvéd és Huszár Hagyományőrző Egyesület

Katonai hagyományőrzők térképen

Kossuth Lajos verbunkja és Honvéd csárdás – Kalamajka együttes

Kossuth nóta