V. Hollay Márton egyidős a Vitézi Renddel

Őrmesterünk, Horváth Domokos nagybátyját, vitéz Hollay Mártont köszöntjük 100 éves születésnapján. Hollay Márton a budakeszi sváb Holl családba született 1920. november 1-én. Első világháborús katona édesapja vitézzé avatásakor a nevét Hollaira változtatta. Fiát 1941-ben az ő várományosaként avatták vitézzé.

Az ifjú vitéz Hollay az 1940-es évek elején

A második világháborúban négy évet szolgált a Magyar Királyi Honvéd Légierőben, repülős távírászként. A Balti-tenger menti Danzig kikötőváros térségébe vezényelt három repülővel több szovjet repülőgépet is lelőttek, így nyújtva fedezetet egy német hadikórház hajóra telepítéséhez. Harci érdemeikért a német parancsnok a hajó indulása előtt vaskereszttel tüntette ki. Ezt követően a nyugati frontra vezényelték alakulatát, ahol végül Franciaországban esett amerikai fogságba. Az itt hadifogolyként eltöltött egy év alatt, pontosabban az amerikai katonák embersége miatt, az 1956-os forradalom és szabadságharc véres eseményei után végül valóra válthatta álmát és családjával az Egyesült Államokba költözött.

Vitéz Hollay Márton egész életét a sportnak szentelte. Már cserkészként, később leventeként is sportoló volt, télen síelt, nyáron pedig a Dunán evezett. Magyarországon a ’40-es és ’50-es években sífutóversenyző, a budapesti Honvéd Síszakosztály egyik oszlopos tagja és többszörös csapatbajnoka volt. Úton Amerika felé, az 1957-es bécsi városi bajnokságon első helyezett lett korosztályában. Los Angeles városában még ebben az évben megismerkedett egy norvég sícsapat tagjával, akinek hívására először a Kalifornia állambeli Mammoth síhegyen, majd a Sierra Nevada hegységi Heavenly Valley-ben ismét elkezdett versenyezni, ahol sikeres szereplése után munkát kapott. Még ugyanebben az évben már az amerikai sípályák építői között volt.

Az 1960-ban megrendezett téli olimpia alatt – ahol a téli olimpiák történetében először volt itt biatlon versenyszám – a Squaw Valley-i sípályák és lőállások kijelölése, felépítése és felügyelete többek között az Államokban Martin Hollayként ismert honfitársunk feladata volt.

Az olimpiát követő munkássága is a síeléshez köthető. 1965-től szabadidejében önkéntes símentőként (ski patrol) dolgozott, melyet vizsgatétele után már teljes munkaidőben folytatott nyugdíjazásáig, 1990-ig. A ’70-es években megnyitott Nevada állam felőli hegyoldal sípályáinak építésében és fejlesztésében is részt vett. A Heavenly Mountain Resort símentő csapatában összesen 25 évet szolgált, 10 évet patrol vezetőként.

Marci bácsi az olimpiai lánggal

82 esztendős korában, a 2002-es Salt Lake City-ben (Utah) megrendezett téli olimpián, a lakóhelyén egyedüli magyarként, nyakában az 1960-as téli olimpia emlékérmével hordozhatta az olimpiai fáklya lángját, melyet sítalpakon tett meg a magyar Himnusz hangjaira.

Egykori tanult szakmája, az kesztyűszabászat mára már csak hobbi, azonban Budapesten, Bécsben és az emigrációt követően kezdetben Los Angeles városában is ezzel kereste kenyerét.

Amint egykor a Honvédban versenyző társainak, úgy a South Lake Tahoe (Kalifornia) falubelieknek is a mai napig örömet szerez Marci bácsi kézzel varrott kesztyűit viselni. Az általa adományozott felszerelést, kesztyűket és könyvét (I Was So Lucky: The Life of Martin Hollay) a helyi múzeum őrzi.

Vitéz Hollay Mártont élő legendaként tisztelik a kaliforniai South Lake Tahoe polgárai

99. születésnapja, a South Lake Tahoe polgáraként eltöltött 60. évfordulója alkalmából és szolgálatának elismeréseként a Heavenly Mountain Resort egy túraösvényt (Martin’s Hiking Trail) és egy erdőrészt (Martin’s Trees) nevezett el róla, melyet 1973-ban egy erdőirtást követően ő ültetett.

Ma is rendszeresen sportol, a hegy sífelvonója mellett épített házából minden nap feljár síelni. Kilencvenhat éves korától síszezononként az évi száz nap síelés a célja. Magyarországra mai napig rendszeresen látogat, a dédnagyapja által Budakeszin, 1870-ben épített szülőháza előtt 2014-ben készült interjú a bejegyzés végén megtekinthető.

Az ’56-as forradalom 56. évfordulójának tiszteletére az Országzászlónál lévő ’56-os emlékkőnél Balczó András, háromszoros olimpiai bajnok, öttusázó mondott ünnepi beszédet, melyet vitéz Hollay Márton, a Kossuth téri sortűzben elszenvedett személyes élményeivel egészített ki.

A Vitézi Rend USA törzsszékében vitézi hadnagyként bronz és ezüst érdemkereszteket kapott. Századik születésnapja alkalmából a Vitézi Szék a Vitézi Rend arany érdemkeresztjét adományozta részére.

Forrás: vitezirend.hu