Hősök Napja és Gyermeknap Budavárában

Május 26-án vasárnap a Hősök Napján Budavár visszafoglalásának 175. évfordulóján a Hősök Napján rendeztünk programot, amelyet összekötöttünk a Gyermeknappal, így elsősorban a gyerekek és fiatalok számára állítottuk össze az eseményeket.

A Budavári Palota területén, a Csikós udvaron és a Királyi Lovardában 10:00 és 17:00 óra között színes programokkal vártuk a kicsiket és nagyokat, az esemény a Főőrség és a Várkapitányság rendezésében, a Honvédelmi Minisztérium támogatásával, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség csapatainak részvételével valósult meg.

A beérkezés után összeállítottuk a honvéd díszegységet, amely két csapatként, külön zászlóval indult 09:45-kor a Királyi Lovardától a Dísz-tér irányában. A Budai 2. Honvédzászlóaljat kiegészítette a Pesti 1. Honvédzászlóalj, a Szegedi 3. Honvédzászlóalj és a Békés Megyei Károlyi-Huszár és Honvéd HKE honvédjei. A másik egységet a Kecskeméti 71. Honvédzászlóalj adta.

Amíg a honvéd díszegység elvonult a megemlékezésre, a császári gyalogság (IR 32. Eszterházy Sorgyalogezred HK, IR 39 Jászkun Magyar Királyi Hadikultúra Alapítvány és a k.k. LIR. 61. St. Julien – Sorgyalog HKE) és a tüzérség (magyar oldalon a budakeszi 1. Hatfontos Gyalogüteg, császári oldalon a Waitzer Artillerie – váci császári tüzérek) tartottak bemutatókat a Csikós udvaron.

A díszegység 10 órára érkezett a Dísz-térre a Honvéd Emlékműhöz, ahol a szoborral szemben felsorakoztunk.

A Budavár visszavételének 175. évfordulója tiszteletére tartott megemlékezésen Dr. Vass László hő ezredes köszöntötte a hagyományőrzőket, majd nemzeti imádságunk eléneklése következett Vesztergám Miklós tárogatóművész kíséretével.

Kedves Gyula ezredes, hadtörténész tartott emlékező beszédet a 175. évvel ezelőtt lezajlott ostrom jelentőségéről és dicsőségéről, majd a koszorúzás következett.

A Váci Huszárbandérium huszárjai tették le először az MHKHSZ koszorúját Vass László hő. ezredes és Berlinger Gábor hő. százados tiszteletadásával, majd a Görgey Kör nevében Dr. Némethi Gábor és felesége koszorúzott. A koszorúzás után a Hősök emléke előtt imádkoztunk, majd Görgei Artúr tábornok tiszteletére háromszoros vivát éltetéssel emlékeztünk.

A megemlékezés a tüzérek tiszteletére a Gábor Áron rézágyúja dal eléneklésével, tárogató kísérettel ért véget és következett a térkiürítés, amely visszakanyarodás után a szobor előtt menetből tisztelgéssel indult.

A honvéd díszegység a Sándor Palota előtt arcra visszakozva befordult az épület felé és puskával tisztelgett a Köztársasági Elnök tiszteletére. Az elnöki hivatal másik kapuján pedig menetből tisztelgett a díszőrségnek, akik viszonozták a tiszteletadást.

A díszegység a Turul lépcsőn puskát sújba véve vonult le, majd összerendeződve dobszóra vonult a Savoyai szoborhoz, ahol szintén befordult és puskával tisztelgett az 1686-os törökök elleni ostrom hősének emlékműve előtt. A közel 50 fős honvéd egység az átjárón át a Mátyás kút mellet vonult el, ahol szintén menetből tisztelgett, majd a rámpán levonulva érkezett a Csikós uvarra.

11:00 órakor kezdődött a dísz-szemle, ahol a résztvevő összes csapat (magyar és császári gyalogság, magyar és osztrák tüzérség, huszárok) felsorakoztak. Berlinger Gábor hő. százados jelentett Székely Tibor hő huszár ezredesnek, az MHKHSZ elnökének, aki az egységek tiszteletadása mellett végigvonulva szemlézte az állományt.

Elnök úr köszöntötte a jelenlévő hagyományőrzőket, akik hangos “Erőt, tisztességet!” kiáltással válaszoltak. Székely Tibor köszöntője után átadta a szót Horváth Tamásnak, a Honvédelmi Minisztérium Katonai Örökség Főosztály vezetőjének, aki a Minisztérium nevében köszöntötte a hagyományőrző egységeket. Beszédében a HM és a civil hagyományőrzés kapcsolatát, a kiváló együttműködést említette meg és méltatta a hagyományőrzőket a haza szolgálatában végzett tevékenységükért.

A köszöntők után kitüntetés átadások következtek. Az MHKHSZ arany érdemkeresztjét vehette át Aszódiné Lencsés Valéria, akit a hagyományőrző társadalom Vali néniként ismer és a legtöbb huszár, honvéd és tüzér csapatnak ő készítette el többek között a csákókat, tábori sapkákat és kösöntyüket. A méltató beszédből az is kiderült, hogy fiatal korában Vali néni készítette a ’80 huszár’ film csákóit és nem véletlenül nappalija dísze Bódog Szilveszter (Tordy Géza) huszárkapitány festménye, hiszen a tiszti csákó is anno az ő keze munkája volt.

Elnök úr az MHKHSZ arany érdemkeresztjének katonai változatát adta át Kedves Gyula ezredesnek, hadtörténésznek, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetének egyik legkiválóbb kutatójának, a Hadtörténeti Múzeum után az Országgyűlési Múzeum szakmai vezetőjének. Kedves Gyula évtizedek óta segíti a 48-as  hagyományőrzést, számtalan csatát és rendezvényt kommentált történész szakértőként és a szabadságharc huszárezredeiről és honvéd zászlóaljairól írt művei alapművek a hagyománmyőrzők számára.

Az MHKHSZ arany érdemkeresztének polgári változatát vehette át Horváth Tamás, a HM Katonai Örökség Főosztály vezetője, aki csapatát vezetve sokat tesz a civil hagyományőrzés és a honvédelem kapcsolatáért: az általa vezett főosztály elsődleges célja a magyar katonai hagyományok őrzése, átörökítése,  amelyek a Magyar Honvédség szempontjából fontosak, hogy élőbbé válhasson a jelen katonáinak a hagyományokhoz való kötődése. Fontos feladatuk a katonai hagyományőrzéssel foglalkozó civil szervezetekkel való kapcsolattartás, és azok támogatása a Magyar Honvédség imázsának, megtartó erejének, társadalmi elfogadottságának növelése érdekében. Főosztályvezető úr Mayer Jácint főtanácsos és Illés Roland szakreferens urak társaságában a szemle után végignézték a programelemeket és minden részlet után érdeklődtek.

A dísz-szemle után a csapatok díszmenetben vonultak el a törzs előtt, majd kezdődött a felkészülés a programokra.

A csapatok fegyver és harcászati bemutatót tartottak 12:00, 14:00 és 16:00 órakor a Csikós udvaron, ahol a fegyverkezelést, a helyben történő alaki mozdulatokat, majd a menetet és a harcászati mozgásokat mutatták be a magyar honvéd és a császári gyalogság részéről is.

A bemutatókat Kedves Gyula hadtörténész szakértőként kommentálta, így minden kedves érdeklődő fontos történelmi ismereteket is kapott a bemutatók mellett és szakavatottan figyelhette a korhű szabályzatok alapján felkészült gyalogságot.

A bemutatók legizgalmas részei természetesen a csatabemutatók voltak, ahol bár pirotechnikát nem lehetett alkalmazni, így a fény és hanghatás sem volt meg, de a csendes sortűz imitáció is tetszett a nézőknek, főként, hogy több honvéd és sorgyalog össze is esett a virtuális lövések nyomán.

A tüzérség is aktív volt, a magyar és császári ágyú felállt egymással szemben és látványosan szemléltették a tüzérek a töltést, irányzást, majd a lövést és a tisztítást – ténylegesen már csak a robbanás hiányzott.

A leglátványosabb pedig a szuronyrohamok voltak, ahol nem kímélték egymást a katonák, sokan a földre is kerültek és kemény kézitusában vitták döntésre a harcot.

A Csikós udvarban 10:00 – 17:00 között tüzérségi pont működött, a 2 db korhű háromfontos ágyúval honvéd és császári tüzérségi bemutatókat láthattak az érdeklődők.

A gyermekek részére póni lovagoltatás is volt a téren, sokan éltek a lehetőséggel, hogy lóra pattanjanak.

A Királyi Lovarda programjai:

A Lovardában 13 és 15 órakor a gyermekek részére nagyszabású toborzót tartott a Budai 2. Honvédzászlóalj.

Nagy donpergetve vonultak be a csodálatos épületbe, ahol a gyermekek már várták a hadat. A csapat felállt a nézőkkel szemben, majd a parancsnok röviden bemutatta a csapatot és átadta a szót a zászlótartó őrmesternek, aki egyben a ‘Werbung Kommando’ vezetője is, vagyis ő felel a toborzásért.

Jánosi Attila hő őrmester a toborzásról mesélt a gyermekeknek, majd felcsendül Vesztergám Miklós tárogatója és elkezdődött a kardos verbunkos.

A toborzótánc nagyon tetszett a gyerekeknek, így sokan beálltak kis huszárnak és az alaplépéseket betanulva fejükre papírcsákót, kezükbe fakardokat kaptak.

Kiképzést kaptak a kard használatáról, majd megtanultak menetelni is és a szülőktől elbúcsúzva el is indultak a harctérre (egy paraván mögött el is bújtak, mintha tényleg kivonultak volna és helyettük az elbújt honvédek érkeztek vissza a színpadra a szülők csodálkozására…

A  játékos toborzó után összeáll a ‘honvéd férfikar’ és invitálta a gyerekeket huszárdal tanulásra.

Kivetítőn a huszárdalok szövege is olvasható volt, így egyre több gyerek és felnőtt, sőt nagymama, nagypapa is együtt énekelt a tárogatószóra a honvédekkel.

A Lovarda másik érdekes előadása Budavár ostromának szemléltetésevolt. A Szegedi 3. Honvédzászlóalj tagjai Vass László hő. ezredes előadásában egy nagyméretű nyomtatott térképen, szemléltették csapatmozgásokat kis színes bábukkal. A gyerekek és felnőttek is érdeklődéssel figyelték a vár ostromának és a betörésnek az irányait és az utcai harcok alakulását.

A Királyi Lovardában nagyméretű projektoron az 2018-ban forgatott hagyományőrző ostrom jelenet is megtekinthető volt, amely a Buzogány toronynál látványos ostromot, a Kapisztrán téren az utcai harcokat jelenített meg – akkor még teljes erőbedobással dörögtek az ágyúk, szóltak a puskák. A fil itt is megtekinthető:

A Lovarda leglátványosabb eleme Budavár ostromának terepasztala volt: a 2,40 x 1,40 m méretű grandiózus terepasztalon közel 200 db 3D nyomtatású, kézi festésű méretarányos, korhű katonát láthattak az érdeklődők.

A terepasztalon Budavár épületeinek makettjai, 18 fontos ostromágyúk, beépített füstgép, a Tabánon akkoriban még átfolyó Ördögárok a rajta átívelő híddal színesítik az ostromot. A várat megvívő sereget a Tabán magaslatáról Görgei Artúr tábornok lóhátról távcsővel figyeli és mintha mondaná: „Ott lobog a nemzeti tricolor! Éljen honvéd!”

A terepasztal Horváth Domokos hő. őrmester alkotása, a 3D-s katona figurák tervezése Végvári Endre munkája, a nyomtatás utáni festésük Zabari Hajnalka keze munkáját dicséri. Egyedülálló alkotás, remélhetőleg mihamarabb egy közgyűjtemény tulajdona lesz és minél többen megcsodálhatják!

Fotók: Berlinger Dorottya és Cseh Zoltán

 

A Budai 2. Honvédzászlóalj szemléltető rollupjait is sokan tanulmányozták: az 1848-as honvéd gyalogság, tüzérség, huszárság, fegyverek és felszerelés oktató jelleggel, Kertai Zalán festményei alapján készültek történész szakértők lektorálásával:

Több gyerekprogramot is szervezett a Főőrség rendezőgárdája, így arcfestés is volt a gyerekeknek és büfé nyitvatartásával is kedveskedtek az érdeklődőknek.