Tápióbicskei csata

Tápióbicske hagyományosan a tavaszi hadjárat legnagyobb és legkedveltebb csatajátéka, amely a 48-as katonai hagyományőrzés egyik kiemelt eseménye. Mi Budai 2-esek megalakulásunk óta minden évben és minden körülmények között az emblematikus hidat körülölelő csatatéren harczolunk Idén a rendezvény szervezését a pandémia és a háború mellett az országgyűlési választás időpontja és a hétköznap (mivel mindig a csata eredeti időpontjában, április 4-én tartják) is hátráltatta, de végül megfelelő létszámban érkeztek a hagyományőrző csapatok és látványos és élvezetes csatát tudtunk a nagyszámú nézőseregnek bemutatni.

Dísz-szemle a MH főparancsnoka előtt (forrás: hmzrinyi.hu)

Csapatunk a Pesti 1. Honvédzászlóaljjal közösen 13 fővel érkezett és a tápióbicskei honvédekkel összeállva alkottunk egy honvéd gyalogos szakaszt. Idén nagyon vártuk a rendezők ígéretét, hogy a biztonság és a korhűség terén pozitív változások lesznek és ténylegesen rengeteget dolgoztak az ügyért, jelentős előrelépés történt – az idei tapasztalatok alapján pedig jövőre már azon csapatok számára is vonzóvá válhat a csatabemutató, akik a hiányosságok miatt kihagyják a rendezvényt.

A császári tüzérség működése (forrás: hmzrinyi.hu)

A csataterv betartása még nem volt az igazi, a lovasság császári oldala hiányzott, így a gyalogsági négyszögek is elmaradtak, de a többi harcászati elem és látványrobbantás jól működött, a nézőtérről minden bizonnyal látványos csatajátékot láthatott a rengeteg néző.

Sortűz a hidi áttörés előtt. Csapatunk mellett a szentegyházi huszár barátaink, akik Székelyföldről érkeztek a csata emlékezetére (forrás: hmzrinyi.hu)

Az 1849-ben vívott csata 173. évfordulója tiszteletére megtartott megemlékezésen és koszorúzáson a Honvéd Emlékműnél dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka mondott köszöntő beszédet. A megemlékezés után a dísz-szemlére felállt hagyományőrző sereg tisztelgett a MH parancsnoka és kísérete előtt, majd a csapatok felálltak a híd két oldalán és megkezdődött a csatabemutató.

A császári oldalon elhelyezkedő faluba bevonuló Klapka hadtestet a császáriak megfutamították, majd a csatatérre beérkező erősítéssel többszöri sortüzek, szuronyrohamok után a magyar csapatok áttörtek a hídon. A gyalogsági és lovassági összecsapások között a tüzérség intenzív párharca látványos volt, a becsapódásokat imitáló robbantások mindig tetszenek a nézőknek.

Áttörés a hídon (forrás: hmzrinyi.hu)
Közelharc a hídért

A hidi áttörés után idén a falu előtti részen is több összecsapás volt, a falut többbszöri támadás után foglaltuk csak el. A hadijáték történéseit prof. dr. Csikány Tamás dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese, hadtörténész közvetítte a közönség számára.

Csapatunk a csata után a kecskeméti honvédekkel

A Honvédelem.hu beszámolója

Csapatunk a kecskeméti honvédekkel