2026 augusztus 13-án a Budai 2. Honvédzászlóalj együtt emlékezett a Görgey Kör és a Görgey család képviselőivel, valamint a Szegedi 3. Honvédzászlóalj hagyományőrzőivel az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétel 177. évfordulójáról.
A megemlékezés első helyszíne a világosi Bohus-kastély kertje volt. Az ünnepi alkalmon Borháci Dávid evangélikus lelkész hirdetett igét.
A Görgey család képviseletében Görgey Árpád osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel, majd Prof. Dr. Zakar Péter történész, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, egyetemi tanár mondott emlékbeszédet.
A megemlékezés résztvevői ezt követően Bohusné Szőgyény Antónia szobránál rótták le kegyeletüket.
A Görgey család és a Görgey Kör képviseletében Görgey Árpád és Ress-Wimmer Zoltán, a Görgey Kör szakmai alelnöke helyezte el az emlékezés koszorúját. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség, a Budai 2. és a Szegedi 3. Honvédzászlóalj nevében Berlinger Gábor hő. százados és Vass László hő. ezredes koszorúzott.
A megemlékezés ezt követően a szöllősi síkon, az 1849. augusztus 13-i fegyverletétel történelmi helyszínén folytatódott.
Az egykori mező már jórészt elkerített mezőgazdasági terület, egy nehezen megtalálható kis kereszt emlékeztet már csak a magyar történelem e tragikus eseményére – de talán ezért is maradhatott ott, mert a nádas takarja az avatatlan szemek elől…
Erdélyi István helytörténész vezetésével idéztük fel az egykori eseményeket, és jelképesen megelevenítettük a szabadságharc egyik legszomorúbb és legmegrendítőbb pillanatát.
Görgey Árpád távozásakor a hagyományőrzők „Vivát Görgei!” kiáltással tisztelegtek a Görgey család, valamint az 1848–1849-es honvédsereg egykori fővezére, Görgei Artúr emléke előtt.
A program Aradon folytatódott. A megemlékezők Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke vezetésével megtekintették az aradi Kultúrpalotát, majd az Aradi Ereklyemúzeum páratlanul gazdag 1848–1849-es gyűjteményét és kiállítását.
Az Aradi Ereklyemúzeum az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc, különösen az aradi vértanúk emlékezetének egyik legfontosabb gyűjteménye. Anyagában személyes tárgyak, dokumentumok, fegyverek, portrék és relikviák őrzik a szabadságharc szereplőinek emlékét.
Különös jelentőségét az adja, hogy Aradon, a megtorlás egyik legfontosabb helyszínén működik, így a tárgyi emlékek közvetlenül kapcsolódnak a történelmi helyszínhez. A múzeum egyszerre szolgál történeti forráshelyként és a nemzeti emlékezet fontos intézményeként.
A személyekhez, főleg vértanúkhoz köthető relikviák muzeológus és hagyományőrző szemmel is hatalmas élmény volt.
A világosi és aradi helyszínek felkeresése ismét arra emlékeztetett bennünket, hogy 1848–1849 története nem csupán könyvek lapjain őrzött múlt. A történelmi helyszínek, az emlékművek, az ereklyék és mindenekelőtt az emlékező közösségek teszik élővé azt az örökséget, amelynek továbbadása közös felelősségünk.
A megemlékezések és az aradi Ereklyemúzeum meglátogatása a résztvevők számára nemcsak egy tartalmas és izgalmas szakmai nap volt, hanem történészek, muzeológosuk és hagyományőrző szervezetek közötti határon átívelő együttműködés szép példája volt.
Fotók: Horváth Domokos „invalidus” hő. őrm.
Az Aradi Ereklyemúzeum néhány műtárgya:
