Elkészült terepasztalunk Budavár 1849. évi ostromáról

Csapatunk Budavár 1849. májusi ostromát ábrázoló terepasztalt készített Jakobey Károly ismert festménye alapján. Átadása 2019.10.03-án 12:45-kor Budakeszin, a Nagysándor József Emlékházban lesz és október 31-ig megtekinthető. A terepasztal elsősorban szemléltető eszköz, nem méretarányos és nem a festmény eredeti jelenetének mása, de a művészien kidolgozott ólomkatonák és a Fehérvári bástya makettja nagy valószínűséggel a gyermekek számára nemcsak élményt ad, hanem történelmi tudásuk elmélyítéséhez is hozzájárul.

Az ostromjelenet a május 21-i utolsó rohamot szemlélteti, amikor a Fehérvári bástyánál az ostromágyúk rést ütöttek a várfalon, melyen a honvéd csapatok betörtek a várba és pár órán belül elfoglalták az erődöt. A terepasztalon 45 db művészien megfestett, nagyméretű ólomkatona látható. Az ólomkatonák festése a Zsolnay gyárban készült és a Hadtörténeti Múzeum munkatársai lektorálták. Jól látható, hogy minden katona hihetetlen részletességgel, precíz munkával szemlélteti a korhű egyenruhákat, felszereléseket, fegyverzetet. Ezért érdemes végigtekinteni, milyen katonákat is látunk a jelenetben.

A terepasztalunkon a honvédsereget Nagysándor József tábornok irányítja, akinek az ostrom előtt a főhadiszállása Budakeszin volt (a helyi gimnázium is az ő nevét viseli), így a helyi hagyományt kiemelve az ő jellegzetes tollal ékesített kalapos, veres kabátos lovas alakját állítottuk a középpontba. Nagysándor József vezérőrnagy személyesen vett részt a döntő rohamban az I. hadtest élén, a jelenetünk ezt a hőstettet szimbolizálja.

Négy lovas huszár alkotja a kíséretét, a 2. Hannover Huszárezred (világoskék mente, nadrág, veres csákó), az 5. Radetzky Huszárezred (sötétzöld mente, veres nadrág, veres csákó), a 15. Mátyás Honvéd Huszárezred (szürke mente veres zsinórzattal, veres csákó) és a 16. Károlyi Honvéd Huszárezred (búzavirágkék mente veres zsinórzattal, szürke nadrág, veres csákó) képviseletében. Nagysándor József katonai szolgálatait a császári seregben kezdte, 1823-tól először az 5., majd a 2. huszárezredben szolgált, így a Hannover és a Radetzky huszár egyben pályafutását is szimbolizálja.

A várat ostromló honvédek a jellegzetes kávébarna, veres sújtású atillában és búzavirágkék színű szűk magyar nadrágban láthatók, szuronyos, elöltöltős puskával, jól kivehető a töltértáska, a szuronytok az oldalukon és több katonánál még a bornyú is a hátukon. A csapatot egy kürtős és egy dobos irányítja a hangjelzésekkel. A vár résén zöld atillás nemzetőrök rohamoznak szuronyt szegezve a pesti nemzetőrök jellegzetes egyenruhájában. Több honvéd már elérte a vár fokát és a zászlós meglengeti a magyar zászlót. Jobb oldalon a honvéd tüzérség látható egy hatfontos ágyúval, amint éppen begyújtják a lövéshez a kanócot. Jól látható oldalukon a tüzér kardjuk és az egyik tüzér kezében a töltőfa.

A Fehérvári bástyát a császári sorgyalogság védi, jól látható fehér frakkjuk, kék nadrágjuk, fekete csákójuk a sárga-fekete csákórózsával. A császári gyalogság szíjazata fehér, töltértáskájuk és szuronytokjuk fekete. Az előtérben két gránátos látható, amint cserépgránátot dobnak le a támadókra, amely ebben a korszakban már nem volt jellemző, inkább az előző század harceszköze volt. A gránátos elitegység a legmagasabb, legtapasztaltabb katonákból állt, medvebőr kucsmát hordtak és oldalukon altiszti kardot is viseltek. A háttérben egy császári vértes tiszt szimbolizálja Hentzi vezérőrnagyot, a várvédő sereg parancsnokát, aki a Szent György téren maga vezette a szuronyrohamot és kapott halásos lövést.

A terepasztal a Budakeszi Katonai Hagyományőrző Egyesület finanszírozásával készült el. Budavár makettját Horváth Domokos őrmester készítette el és a budakeszi csapatunkból többen segítettek a kivitelezésben, az ólomkatonák festésének javításában. Az ostromjelenetet Berlinger Gábor százados álmodta meg és szerezte be az ólomkatonákat, melyeket Fekete Gyula mester készített. A terepasztalról a videót Forró Gábor főhadnagy készítette.