Nagyon vártuk idén a szentegyházi Őszi Hadjáratot, hiszen a pandémia miatt tavaly elmaradt és idén is csak szűk körben lehetett megrendezni a létszámkorlátok miatt. A kedvezőtlen előjelek ellenére a Szentegyházi Huszárbandérium lovasságával és 10 szekéren honvédekkel, tüzérekkel, zenészekkel, néptáncosokkal, filis lányokkal, faágyúval mégis elindult a toborzó menet és fergeteges hangulatban, ha kicsiben is, de ismét hadjáratoztunk!
Az idei Hadjárat előestéjén pénteken az Ismerős Arcok lépett fel Szentegyházán, a dalok között Simó József barátunk olvasott fel verseket Wass Albert Kós Károly, Benedek Elek műveiből. Csodás este volt, hajnalig tartott a nótaest a valóban Ismerős Arcok részvételével. Az együttes fele másnap a szekereken részt is vett a hadjáraton, annyira egy “húron pendültünk”.
Szombat délelőtt megindult a toborzó menet: a gyalogság dobpergetve az élen menetelve, majd a szentegyházi huszárok lovas csapata, végül tíz szekéren a hadinép indult meg az előző évekhez képest rövidebb, de annál élvezetesebb útra. Gyalogságunk igencsak vegyes képet mutatott, hiszen több csapatból csak 1-2 fő érkezett, így tiszti különítménynek is lehetett volna mondani, szerencsére csapatunk pár honvédet is kiállított és zászlónk alatt vonult a gyalogság az első toborzópontig, a bányai polgármesteri hivatalhoz.
A toborzó nem szenvedett hiányt, Mihály József kapitány felhívására a Hüpörcsös Néptáncegyüttes táncosai jó szokásukhoz híven beálltak újoncnak, így jó kedéllyel, pörgős tánccal ment a verbunk, amely a végén össztánccá érett. A menet tovább vonult, immár a gyalogság is szekérre kapaszkodott és meg sem álltunk Felszegig, ahol szintén toborzó kerekedett, ment az újoncozás és a verbunk.
A világ legmagasabban fekvő városának körbeszekerézése után rövid pihenő következett, majd délután felsorakoztunk a templom előtt és bevonultunk a hagyományos tábori misére, amelyen az Aradi Tizenhármakról emlékezett meg a tiszteletes atya. A mise után a templomtéri emlékműnél részt vettünk a megemlékezésen, díszőreink között a civil szervezetek mellett a csapatok vezetői is koszorúztak, a megemlékező beszédek és versek után a szentegyházi huszárok elénekelték az aradi 13 katonadalt.
A díszvacsora után a hadjáratok egyik legfelemelőbb eseménye, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia “huszáros” koncertje következett, amelynek közepén felcseng a “Gyertek székely fiúk” és felvonul a legfelső sorba a Huszárbandérium “énekkara” és együtt énekelik a továbbiakban a székelyruhás lányokkal a katonadalokat, himnuszokat.
A hangverseny rövid szünetében a Budai Honvédek által alapított Cserey Ignác érdemérem hadi változatát vehette át Mihály József huszárkapitány az 1848/49-es szabadságharc hagyományápolásáért végzett példamutató tevékenységéért. Az érdemérem idei polgári változatát Haáz Sándor tanár úr, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia alapítója, vezetője Komáromban, a Monostori Erődben vette át 5 héttel ezelőtt a Felvidéki Hadjáraton.
Az est huszárbállal záródott, hajnalig roptuk a táncot és beszélgettünk, poharazgattunk a bajtársakkal. Másnap viszont korán kellett kelni, mert várt ránk Oklánd, Bardoc, a csíkszépvízi Székely Határőr Múzeum és Nyergestető – de ez már egy újabb történet – hamarosan…
Fotók (Garamvölgyi György, Kertai Zalán Tókos Attila):