1849. február 9-én vívta Bem József honvéd tábornok Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok seregei ellen a sorsdöntő piski csatát, ahol véres küzdelem árán a magyar honvédsereg győzött. A tét nagy volt, a Sztrigy folyó felett álló híd megtartása volt a cél, a csata előtt Bem tábornok nemhiába figyelmeztetett: „Ha elvész a híd, elvész Erdély!”
2026. február 7-én megemlékezés keretében avattuk a szabadságharc egyik legnagyobb emberveszteséggel járó összecsapására emlékező Piski Csata Emlékművet Ópiskin.
A Hősök tiszteletére 1899-ben felállított eredeti emlékművet ugyanis 1919-ben ledöntötték, a kövek a földben azóta várták a feltámadást. A helybeli lakosok megőrizték és átadták felújítás céljából a a kőtömböket, az emlékhelyet megmentő Szent László Alapítvány Böjte Csaba ferences szerzetes vezetésével megszervezte a hiányzók kövekpótlása és a teljes emlékmű összeállítását. Csaba testvér az „élő remény oszlopának” nevezte az újjáéledt emlékművet, a 2025. szeptember 14-i hálaadáson csapatunk állt díszőrséget az emlékműnél a régi piski postahivatal és csárda udvarán.
 |
 |
 |
 |
Akkor még hiányzott az emlékműről az eredeti négy bronztábla, amely helyett a Nemzeti Örökség Intézete közreműködésével készített kőtáblák pár napja kerültek vissza a helyükre az 1899-ben felvésett feliratokkal. A történelmi hűséggel visszaállított obeliszkre került egy Bem Józsefet ábrázoló bronz dombormű is, amelyet egy erdélyi szobrászművész alkotott újra.
Az emlékmű avató megemlékezést a Piski Emlékpark Őrei fiatal diákcsapat szervezte, akik feladatként a hagyományőrzést, a piski csata történelmének és emlékezetének a megőrzését tűzték ki. A megemlékezés az ő csodálatos műsorukkal kezdődött.
Első felszólalóként Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója az emlékműavatás alkalmából elmondott beszédében a történelmi eseményekhez kapcsolódó emlékhelyek és az ifjúságnevelés összekapcsolódásának fontosságát hangsúlyozta. Beszédében kitért arra is, hogy 1848-49 emlékezetét, az idén kerek évfordulós Mohácsot (500), Nándorfehérvárt (570) és 1956-ot (70) szervesen összekapcsolja a magyar szabadságért és önrendelkezésért vívott hősies küzdelem.
A piski csata történetéről Csikány Tamás hadtörténész tartott emlékező beszédet, majd Fábry Szabolcs kolozsvári magyar konzul osztotta meg gondolatait. Böjte Csaba ferences szerzetes, az emlékhelyet megmentő Szent László Alapítvány elnöke beszédében kiemelte, hogy nem győztesekről vagy vesztesekről emlékeztünk meg, hanem bátor katonákról, akik életüket áldozták azokért az értékekért, amelyekben hittek, majd megáldotta az obeliszkre visszahelyezett eredeti kőtáblák hasonmásait.
Az emlékmű avató ünnepségen számos kárpát-medencei huszár és honvéd hagyományőrző állt díszőrséget. Az anyaországból három egység képviselte a honvéd gyalogságot, csapatunk, a Budai 2. Honvédzászlóalj mellett a Szegedi 3. és a Kecskeméti 71. Honvédzászlóalj hagyományőrzői vettek részt a megemlékezésen. Az ünnepséghez az újpiski templomtól egyórás gyalogmenettel vonultunk ki az ópiski csárdához.
A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség nevében Berlinger Gábor hő. százados, a Budai 2. Honvédzászlóalj, dr. Vass László hő. ezredes, a Szegedi 3. Honvédzászlóalj és Triznya Arnold, a Kecskeméti 71. Honvédzászlóalj képviseletében helyezett el koszorút.
Ezúton is gratulálunk a Piski Csata Emlékpark Őreinek a megemlékezés példamutató megszervezéséért és a délutáni csodálatos műsorért, amely a “Örökségünk Őrei” mozgalom versenyének főpróbája is volt egyben a dévai templomban.
A Piski Csata Emlékpark Őrei, amely örökbefogadta a piski csata emlékművet, csapatunk tagjaival:
Tagjai: Menyhárt Renáta, Pápai Henrietta, Szvinicsán Edina, Mora Tamás, Sipos Dávid és Orosz Péter, felkészítő osztályfőnök: Szász-Barra Dániel.
Fotók: Kiss Gergő
Az emlékmű költségeinek még egy része hiányzik és a csárdaépület további felújítása is az anyagi támogatásokon múlik, ezért kérünk minden kedves olvasónkat, aki teheti, támogassa a Piski csata emlékparkot:
