A forradalom hadseregének gyors talpra állítását a nemzeti függetlenség védelme, a külső veszély közeledése tette szükségessé. Ez tette indokolttá az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc honvédségének létrejöttét, az első honvédzászlóaljak megalakulását is.
A fővárosnak a forradalom elindításában és továbbfejlesztésében játszott szerepe általánosan ismert. Kevéssé ismeretes viszont, hogy Pest és Buda, valamint a környező helységek lakossága példásan kivette részét a szabadságharc első honvédzászlóaljainak kiállításából is. Az 1848 őszéig felállított 14 honvédzászlóaljból három a fővárosban alakult: az első kettőt öt hét alatt szervezték meg még május-júniusban, a harmadik pedig Pest városának kezdeményezésére jött létre a szeptemberi válságos napokban. Az 1848. május 20-án elkezdődött első toborzások kijelölt helyszíne az 1-2. zászlóalj esetében Pest-Buda volt, a 2. Honvéd Zászlóalj zömét elsősorban Buda és a Zsámbéki-medence adta ki. A pesti két honvédzászlóalj tehát öt hét alatt állott ki és indult el teljesen felszerelve a táborba. Messze megelőzte ezzel a többi, szerte az országban alakuló zászlóaljakat, amelyek csak július végén, augusztus elején készültek el, és vonultak rendeltetésük helyére.
1848 június 24-én volt a 2 zászlóalj zászlajának felszentelése és egyben kiindításának napja. A 2. zászlóalj még aznap vasúton megérkezett Szolnokra, ahol három-négy napig tartózkodott, míg az egész zászlóaljat részletekben hajón Szegedre szállították. A szerb felkelés terjedésének következtében Eder vezérőrnagy, a szegedi dandárparancsnok a még meg sem érkezett zászlóaljat az óbecsei táborba irányította. A 2. honvédzászlóalj így szinte minden átmenet nélkül a délvidéki (bácskai) harcok színterére került, mivel Óbecse egyike volt a Szenttamásnál és Bácsföldvárnál magukat elsáncolt szerb felkelők megfigyelésére összevont táboroknak. Megérkezése után nem sokkal már részt is vett a július 14-i és 17-i bácsföldvári harcokban.
A Hagyományőrző 2. Honvéd Zászlóalj célkitűzései
- Az 1848/49-es szabadságharc emlékének őrzése, az egykori budai sorozású 2. Honvéd Zászlóalj hagyományának őrzése, a budai kerületek és a Zsámbéki medence bevonásával közös honvédsereg kiállítása
- Tisztelgés Nagysándor József nagysága előtt, a budakeszi főhadiszállás (ma Nagysándor József ház) hagyományának őrzése
- Részvételünkkel nemzeti ünnepeink méltóságának emelése, ezáltal a gyermekek hazaszeretetének, történelmi tudásának elmélyítése, érdeklődésének felkeltése
- Részvétel a huszár hagyományőrző rendezvényeken (Tavaszi hadjárat – Tápióbicske, Isaszeg, Felvidéki hadjárat, Pákozd, Őszi hadjárat – Szentegyháza)
Budakeszi vonatkozások
Nagysándor József tábornok a Buda visszavívásáért indított hadműveletnek az egyik főszereplője volt. Május első napjaiban Budakeszin állomásozott, főhadiszállása a mai Fő utca 187. sz. házban volt.
Az itt tartott haditanács tervei alapján május 5-én gyalogos honvédei élén ő tört be elsőként a Várba. Egyesületünk ennek a dicső hagyománynak állít emléket, az egységesített honvédsereg egyenruháját viseljük.
Az egykori főhadiszállásnak otthont adó épület a közelmúltban felújításra került, ma Nagysándor József Emlékház, kiállításoknak ad otthont és egyben a Budakeszi Honvédzászlóalj főhadiszállása is. Budakeszin a Nagy-Sándor József gimnázium is őrzi a tábornok nevét.
Helyi feladatok:
- Budakeszi városi rendezvényeken díszőrség, zászlók vitele, tiszteletadás karddal koszorúzásoknál, nemzeti ünnepeinken rövid ünnepi beszéd tartása. Kiemelt részvétel: Március 15., Június 4., Augusztus 20., Október 6.
- Részvétel az iskolai, esetleg óvodai intézményszintű nemzeti ünnepi műsorokon, különös tekintettel a Nagy Sándor József és a Prohászka Ottokár Gimnázium rendezvényeire
- A felső éves gimnazisták bevonása (tanáraik kiválasztása alapján) – ők öltözhetnének be a honvéd gyalogsági egyenruhákba, vihetnék a zászlót, rövid betanítás után elvégezhetnék a tiszteletadást
- Bemutatók, egyedi, multimédiás történelemórák tartása az általános iskolában (PPT kivetítő, rövidfilm az őszi hadjáratról, diafilm vetítése, fegyverbemutató, stb.)