Kertai Zalán “Az ismeretlen katona” című kiállításának a dunaharaszti Laffert Kúria adott otthont, a megnyitóján 2018. június 21-én Berlinger Gábor hő. százados mondott beszédet. A kiállítást ágyú és puska díszlövések nyitották meg.
Kertai Zalán festőművész munkáin keresztül egy kis történelmi kalandozáson vehettünk részt, hiszen festményei a világ katonáiból mutat be az ókortól napjainkig. Régi barátság fűz minket Zalánhoz, őt a “Hagyományőrzők festőjének” is nevezzük, hiszen sokszor fest meg mai arcokat a korhű történelmi jelenetekben, így hatalmas meglepetés volt pár éve az isaszegi csatabemutatón szereplő őrmesterünk arcképét meglátni, aki a mostani kiállítás plakátjára is felkerült.
Kertai Zalán a Budapesti Képzőművészeti Egyetemen festő szakon végzett, mesterei Molnár Sándor és Klimó Károly. 2006-tól Szigetszentmiklóson él családjával, gyermekeivel.
Festészeti és grafikai tanulmányok végtelen sorával önállóan alakítja ki festészeti stílusát és érdeklődési körét – sok-sok megtorpanással, kitérővel, majd töretlenül a realisztikus kifejezés válik sajátjává. Festészeti szempontból a legjobban hatott rá Velazquez, Caravaggio, Frans Hals, Delacroix, Gericault, Jan Matejko és a mai magyarok közül Csernus Tibor. A harcosok korhű és egyben művészi megjelenítésében példaképe Angus McBride skót történelmi illusztrátor.
Kisgyermekként anyai nagyapjától, aki az ősi magyar róvásírás tudósa volt, sokat hall a szkíta-hun-avar-magyar őseinkről és turáni testvérnépeinkről. E családi indíttatással és a magyar hagyományőrzés fellendülésével fordul őszinte érdeklődése az ősmagyar kultúra és harcművészet felé. Izgalmasnak találja bepillantani ebbe az alig látott, alig ábrázolt világba.
Eleinte – sok-sok tanulmány-vázlat után – főleg rézkarc-finomságú grafikáin, majd lendületes, erőt sugárzó olajfestményein (újabban akril képein) tűnik fel a harcosok, történelmi hősök, vezérek arca, harca, élete. Mindig a cselekvő embert helyezi vizsgálódásának központjába, portréin – a magyar festészetben először – elevenednek meg ilyen minőségben és ilyen életteli közelségben – mitikus és honszerző daliás őseink, rokonnépeink hősei. Műfaja nem a régészeti rekonstrukció, de sok vonatkozásban közel áll hozzá, élve a festőművész vonzó szabadságával és drámai megjelenítő erejével.
Az utóbbi években a magyar harcművészet ezeréves lapjait eleveníti föl túl a honszerző lovasíjászokon, Mátyás király seregeitől, a végvári vitézektől, a dicsőséges 48-as honvédektől a világháborúk tragikussá lett katonavilágáig kapunk keresztmetszetet a hadviselés hőseiről. Főszerepben a legvitézebb, legnyalkább magyar katona fogalmát megtestesítő huszár – nekünk nemzeti jelkép – ,akiben az ősi magyar lovasharcosnak a tűzfegyverek korában való újjászületését látjuk. A magyar huszár ( de a francia vagy a „szárnyas”lengyel huszár is ) a maga díszes ruházatában, büszke tekintettel, jellegzetes tartásokban és harcban éled föl Kertai Zalán festményein. Érdekesség, hogy ő, a XXI. század festője a történelem szereplőit mai arcokkal hozza elénk, gyakran maguk a lelkes hagyományőrzők a szerepjátszók, a modellek. A magyar betyárvilágot is megjeleníti drámai képeken.
Nem idegen tőle más népek történelmében való lapozgatás, nagyszerű sorozatokat láthatunk az indiánokról, türkökről, kazahokról, mongolokról, keltákról, vikingekről….és az amerikai polgárháború hőseiről.
Fotótár
Meglepetésként századosunk átvehetett Kertai Zalántól egy festményt, amelyet egy két évvel ezelőtti fotóról készített:
Gábor Áron portré, a Nyergestetői Történelmi Kávéházban megtekinthető:
