A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség szervezésében elkezdődött a gyalogsági díszjárőr szolgálat Budavár állami kezelésű területén, a Palota környékén. Csapatunkat érte a megtiszteltetés, hogy elsőként, mintegy tesztelőként végrehajthattuk a feladatot. Szombati napon, napsütéses időben Budavárban rengeteg turista sétált, egymást érték a szervezett csoportok, így a dobpergéssel vonuló járőrcsapatunk hatalmas érdeklődést váltott ki.
A díszjárőr szolgálatot 10-18 óra között a következő útvonalon végeztük: Az egykori Honvéd Főparancsnokság épülete (pihenőhelyünk) – Görgei szobor – Szent György utca – Hunyadi udvar – Palota belső udvara – Mátyás szobor – átjárón keresztül Savoyai Jenő szobra – Halászó fiú szökőkút, majd az átjárón keresztül vissza a pihenőhelyre. Az őrjárat hét főből állt: parancsnok, zászlós, dobos és négy honvéd teljes felszerelésben. Az útvonal során kerültük a Köztársasági Elnöki épületet, hogy ne zavarjuk a díszőrség őrségváltásait. Párhuzamosan huszár díszjárőr is tevékenykedett a várban, minden körünknél találkoztunk a kecskeméti huszár bajtársainkkal, menetből tisztelegtünk egymásnak és többször felálltunk közös fényképezéshez is.
A díszjárőr útvonal során egyes oszlopban vonultunk dobpergéssel, a teljes útvonalon a turisták fényképeztek, videóztak minket, többen beálltak a menet után vonulni. A három szobornál megálltunk, befordultunk és fegyverrel tisztelegtünk, utána feloszlattuk az egységet és egyénileg engedtük a közös fényképezéseket. Főként a keleti turisták (Kína, Japán, Dél.Korea, Fülöp-szigetek) rohantak meg minket és a szelfibotos támadást alig “álltuk ki”.
Többször nagyobb turista csoporttokkal szemben harcászati bemutatót is tartottunk, arcvonalban szuronyrohamot intéztünk ellenük, volt aki az árkádok mögé menekült ijedtében. Természetesen utána felszabadultak és a legtöbb közös fotót éppen ők készítették velünk.
Szerencsére több nyelven tudtunk kommunikálni, izgalmas volt a világ minden pontjáról érkező turistáknak angolul, németül magyarázni a szabadságharcot, nagy meglepetést váltott ki a temesvári és kolozsvári román turistákból, amikor a két székely származású honvédünk románul kezdett társalogni velük. Nagy öröm volt számunkra, amikor valaki végre magyarul szólt hozzánk, de kiderült, hogy ők is határon túlra szorult honfitársaink: Felvidékről és Erdélyből érkeztek. Hatalmas ötlet volt a díszjárőr gondolata, hisszük, hogy idegenforgalmunk és az országimázs építés részei lehettünk, a külföldi vendégek imádták a vonulások, bemutatók történelmi hangulatát Budavár ódon falai között.
További fotók (készítette: Kiss-Kozma Erika)