A Nemzeti Vágta a budapesti Hősök terén megrendezett, magyar tradíciókra épülő, történelmi hangulatú lovasverseny, amely valójában a magyarság határokon átívelő, hagyományőrző fesztiválja. A lovasverseny nagydöntőjének programját minden évben hagyományőrző bemutatók színesítik, a 48-as csatajelenet gyalogsági és tüzérségi bemutatóján zászlóaljunk nyolc fővel szerepelt. Honvédjeink a szekerüket üldöző császári dragonyosokra lövöldöztek, tüzéreink ágyúlövésekkel “tizedelték” őket.
A Nemzeti Vágta több, mint egy lovasverseny, a lovas hagyományok, illetve a magyar városok és falvak ünnepe, melyet évente megrendeznek. Az első Nemzeti Vágtát Mátyás király trónra lépésének 550 éves alkalmából, a magyar huszárság emlékének szentelték. Az országimázs jegyében stilizált huszáros ruhát terveztettek a résztvevők számra. A huszárság motívuma azóta is minden évben erőteljesen jelen van az eseményen.
A Nemzeti Vágta fő célja a nemzeti hagyományok ápolása és kapcsolatteremtés, hídépítés az egyes települések és lakosaik, valamint a magyar vidék és Budapest között, Magyarország újbóli felemelése a lovas nemzetek sorába. A három napos rendezvényen a lovak és a lovassportok kapják a főszerepet, valamint a különböző korok korabeli lovasságának bemutatása. Az esemény központi eleme a névadó „Nemzeti Vágta”, melyre évente mintegy 100 település nevezi be a lovát és lovasát. A Nemzeti Vágtára jelentkezhet minden magyar önkormányzat, minden határon túli közösség, de akár magánszemély is. A szándék szerint a Nemzeti Vágta országimázs rendezvény, „Magyarország fellendítésének allegóriája” kíván lenni.
Fotók: Tricskó Márta